Julia Child könyvével párhuzamosan egy másik kulináris emlékiratot is olvasok, Samuel Chamberlain művét, a Clémentine in the Kitchen címűt. Ez egy amerikai család élményeiről szól, akik a két világháború között 12 évig éltek egy francia faluban egy kiváló szakácsnő - Clémentine - szárnyai alatt, aztán az egészet beleírták egy könyvbe, receptekkel, adomákkal együtt. Nagyon szórakoztató írás, remek receptekkel.Ebben találtam ezt a különleges Crème de Camembert-receptet, amit én is csak most készítettem el először, de azonnal a rajongói lettünk. Szó szerint úgy készítettem, ahogy Clémentine is, úgyhogy csak lefordítom a receptet:
Clémentine fogott egy csinos darab cambembert-t, lehámozta róla a kemény kérget, majd a puha sajtot keverőtálba tette, ráöntött annyi jóféle száraz fehérbort, hogy ellepje, és így pácolta a sajtot 12 órán át. Az idő lejárta után leöntötte róla a bort, és krémesre keverte öt evőkanál (!) vajjal, korongot formált belőle, meghempergette durvára tört, frissen pirított mandulában, és lehűtve tálalta.
Az eredmény egyszerűen isteni. Annyit azért ideírok, hogy három evőkanál vaj is bőven elég volt hozzá, de legközelebb csak kettővel teszek majd bele, és még azt is ideírom, hogy a lehántott sajtkéreg sem megy ám veszendőbe, ha odaadjuk a család egyik sajtmániás tagjának, egy pohár vörösbor és friss baguette társaságában, én mondom, hálásabb közönséget el sem tudok képzelni egy sajtmániás férjnél.
__________(Kiejtés: krem dö kamember o va[n]bla[n])
0 komment:
Megjegyzés küldése