Flammeküeche

Elzászi hagymás-szalonnás lepény

Az utóbbi egy-két napban úgy lehűlt az idő, hogy rendesen fázni kezdtem (amit köztünk szólva nem nagyon bánok, elegem van már a kánikulából), így megkívántunk valami olyan ételt, amit kivételesen nem kell jégbe hűteni evés előtt. Az időzítés éppen jó volt, mert az esővel és széllel együtt érkezett meg a napokban rendelt szépséges szakácskönyvem, ami az elzászi konyha jellegzetes ételeiből ad ízelítőt. Csodálatosan szép kivitelű könyvsorozat, mindegyik része olyan mint egy-egy napló, ami a múlt századból maradt a padláson, szakadt, pecsétes, és kézírásos, és tele van kipróbált, hagyományos receptekkel az adott régió népi konyhájából. A bretagne-i nyaraláson bukkantam rá az egyik példányra, rögtön beleszerettem, és szeretném szép lassan beszerezni majd mindegyiket, mert a polgári konyha mellett nagyon érdekelnek Franciaország tájegységeinek jellemző ételei is.


A legelzászibb étel amit én is ismerek, és amihez volt is itthon minden hozzávaló, az a flammeküeche, ez a tejfölös-hagymás-szalonnás lepény, igazi férfiétel, szó szerint "lángokban sült"-et jelent, és hagyományosan kemencében sütik, amiben valami egészen fantasztikus füstös ízt kap, és általában este, sörözgetés mellé szolgálják fel. Persze délben, sütőben sütve, ebédként fogyasztva is elég jó, ámbátor a sör nemigen nélkülözhető köretként...

Hozzávalók:

- egy adag kenyértészta*
- egy pohár tejföl
- két vöröshagyma
- egy szép nagy szelet füstölt szalonna (25-25 deka)
- 1 ek repceolaj
- 1 ek vaj
- egy kevés őrült szerecsendió

A hagymát apróra vágom, és a vajon megpirítom. Leveszem a tűzről, hozzákeverem a tejfölt, reszelek bele egy kis szerecsendiót, és félrerakom.
A szalonnát egészen kis darabokra vágom, és egy serpenyőben zsírjára pirítom, de csak félig, nem kell pörcösre pirítani.
A kenyértésztát nagyon-nagyon-nagyon vékonyra nyújtom, amilyen vékonyra csak lehet, és négyzet alakúra, ez a flammeküeche hagyományos formája, de kerekre is szabad, nem árulom el senkinek ;-)
A kinyújtott tésztán egyenletesen elosztom a tejfölös-hagymás öntetet, csurgatok rá egy kis repceolajat, és rászórom a pirított szalonnát, majd 250 fokra előmelegített sütőben kb 15-17 perc alatt szép barnára sütöm.

*Mindenki használhatja a saját kenyértésztáját, az én bevált alapreceptem a következő:
Egy nagy keverőtálban összekeverek 325 gr lisztet, 12 gr szárazélesztőt, egy teáskanál sót, 1 evőkanál mézet, és 160 ml meleg vizet (amilyen meleget csak a kezem elbír, a mézet pedig feloldom a vízben, úgy adom liszthez), legalább 10 percig dagasztom enkezemmel, majd letakarom, és úgy 40 percig kelesztem meleg helyen. Ha dagasztás közben ragacsosodni kezd a tészta, akkor én nem liszttel szórom meg, hanem olajat teszek a kezemre, így szépen egyben marad. Ez a mennyiség vagy egy nagy flammeküeche-hez vagy két pizzához elég.