tag:blogger.com,1999:blog-28792747988383627672024-03-21T01:11:59.468+01:00La Revue RoseMademoisellehttp://www.blogger.com/profile/09602392530955920762noreply@blogger.comBlogger34125tag:blogger.com,1999:blog-2879274798838362767.post-89107596359995486202012-07-31T13:36:00.001+02:002012-07-31T13:36:00.428+02:00Gasztro-Kacatéria 2.<i>...avagy nagyvilági csudaságok és puccparádék a konyhából és környékéről...</i><br /><br />A <a href="http://www.picard.fr/">Picard</a> - egész Franciaország és e sorok írójának kedvenc fagyasztott-finomságos üzlethálózata - idén több sós "fagyi"-különlegességgel is kirukkolt, jó kis receptekkel toldva meg a kínálatot. Természetesen ezeket nem magában esszük, hanem különféle fogásokat bolondíthatunk meg velük, például salátákat, sülteket, de tengeri herkentyűkkel is nagyon ötletes, vagy akár carpaccio mellé is adhatjuk.<br />A következő ízekben kapható (esetleges ötletcsenés czéljából írom ide):<br /><i>Pestos</i>, <i>Balzsamecetes céklás</i>, <i>Fekete olivabogyós</i>, <i>Kecskesajtos-nyári zöldséges</i>, <i>Hagymabefőttes</i>, <i>Foie Gras</i> és <i>Paradicsomos paprikás epres</i>.<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhTqzFrOM37W4EwiD1CL3F6XuRIPGyr1xfzKn-yQd_hAB-l3KWaslHPrAA7v3sK6hmoJfKYgrQ8bSDYvFXotAl1cWWr-IIUZipdm8CfeyisYfyHnVsoLF1RsP7Sk9jFq285WEQnNyARi8Y/s1600/2-1.JPG"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 400px; height: 197px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhTqzFrOM37W4EwiD1CL3F6XuRIPGyr1xfzKn-yQd_hAB-l3KWaslHPrAA7v3sK6hmoJfKYgrQ8bSDYvFXotAl1cWWr-IIUZipdm8CfeyisYfyHnVsoLF1RsP7Sk9jFq285WEQnNyARi8Y/s400/2-1.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5768454422703593858" border="0" /></a><br />Az <a href="http://www.blogger.com/www.etsy.com">Etsy</a>-n lehet a legtitubb kézműves dolgokat látni, ha az ember valami egyedire vágyik, például én egy-két éve bukkantam <a href="http://www.etsy.com/shop/yevgenia?section_id=6899481"> Yevgenia kézzel festett vadvirágos porcelánpoharaira</a>, és azóta is rendszeresen odaszörfölök nézegetni egy kicsit őket, mert lenyűgözően finomságos darabok.<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgILT5rHLrjeUvkGwlskXokrquWOSygo1Z8uYKAURIv5nCAGr-n_LBz9F85TUHx52J8T5Ya9_MmAG2HEZ7R7Xsf-lHttBBk4XgiiFAwiUkrPkT0VKHB1LcU8iirQzAqV3KQ8v7LAen9q_8/s1600/2-2.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 400px; height: 268px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgILT5rHLrjeUvkGwlskXokrquWOSygo1Z8uYKAURIv5nCAGr-n_LBz9F85TUHx52J8T5Ya9_MmAG2HEZ7R7Xsf-lHttBBk4XgiiFAwiUkrPkT0VKHB1LcU8iirQzAqV3KQ8v7LAen9q_8/s400/2-2.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5768454429765642322" border="0" /></a><br />Azt hiszem még soha nem láttam olyan szép, antik hatású receptkönyveket, mint amiket Győrfy Andrea készít, mindegyik egy igazi műalkotás, és a konyha dísze. A <a href="http://www.borokaotthonbolt.hu/category.php?id_category=75">Boróka Otthonboltban</a> lehet szert tenni ezekre a csodákra, és írni beléjük sok-sok családi receptet az utókor számára.<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNPh6zH8fQLRdmVIVqq0YIaFvx1rha35fJtyGeqGKt24LZC_lExYiCz7Wc6JfnH7Y3k-B-lvAlsZ8GHuQNFenCD5xwnpUsM3AUeTEICIp6hGwTVAAT6Lll4eCDE8SwQAL7etKZCAWNkGY/s1600/2-3.JPG"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 400px; height: 146px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNPh6zH8fQLRdmVIVqq0YIaFvx1rha35fJtyGeqGKt24LZC_lExYiCz7Wc6JfnH7Y3k-B-lvAlsZ8GHuQNFenCD5xwnpUsM3AUeTEICIp6hGwTVAAT6Lll4eCDE8SwQAL7etKZCAWNkGY/s400/2-3.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5768454434779849554" border="0" /></a><br />Romantikus vonalon maradva még szeretném megmutatni a világ feltehetően leggyönyörűbb <a href="http://www.blogger.com/www.livelaughlove.co.uk/Cast-Iron-Egg-Holder.html">viktoriánus tojástartóját</a> is, amivel - titokban megsúgom - immáron jómagam is rendelkezem, és amiben olyan hercignek érzik magukat a tojások, hogy igencsak vonakodva hajlandók a serpenyőbe ugrani, ha füttyentek.<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2OU2392QehGAC9GYTBr0pHVMVpArht2K717vuKIqy9NJhz5vShtvHB42exHvpfJJKpTH-rO1Au2ZHW7D6O8R93mGj6ycUPX9cPQhoP7XchtTLca1FJQzaJbLastlGJN_6IWIcyisMmbc/s1600/2-4.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 400px; height: 400px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2OU2392QehGAC9GYTBr0pHVMVpArht2K717vuKIqy9NJhz5vShtvHB42exHvpfJJKpTH-rO1Au2ZHW7D6O8R93mGj6ycUPX9cPQhoP7XchtTLca1FJQzaJbLastlGJN_6IWIcyisMmbc/s400/2-4.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5768454437067315730" border="0" /></a><br /><b>W</b>eb<b>B</b>olt<b>M</b>utogató - <a href="http://www.mysweetboutique.bigcartel.com/">My Sweet Boutique</a><br />Ezen a héten egy olyan butikot mutatok, amit bátran nevezhetünk a csinos-csomagolás walhallájának, kapható itt minden, amivel feldobhatjuk az ajándékba szánt sütit, cukorkát, vagy akár a délutáni teazsúrt. A kedvenceim a feliratos etikettek, a virágos popcorn dobozok, a bevásárlólista-tömb, a mindenféle rendű és rangú muffinpapírok, az öntölthető teafilterek kicsi felhőkkel a végükön, matricák-matricák minden mennyiségben, az <a href="http://www.mysweetboutique.bigcartel.com/category/bouteilles">aranyos formájú butéliák</a>, a <a href="http://www.mysweetboutique.bigcartel.com/category/pailles">színes szívószálak</a>, a <a href="http://www.mysweetboutique.bigcartel.com/product/boites-chinoises-a-anse-en-kraft">kínaikajás dobozok</a> és a <a href="http://www.mysweetboutique.bigcartel.com/category/sachets-en-papier-ou-transparents-a-motifs">czukorkászacskók</a>.<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjeKBRs0iVPlRB3o6L0auVbnOZ8xP2lYSYZ6zSmxjvS2slhAh6vxMsgHvWh1kVFUB8gVyf_vKZA1vrmkQSVhPdvLwHkEvR4XxyycejUgWoHTtwT639cRGevldP9PjbHAqIO3flrsozGOR0/s1600/2-5.JPG"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 400px; height: 267px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjeKBRs0iVPlRB3o6L0auVbnOZ8xP2lYSYZ6zSmxjvS2slhAh6vxMsgHvWh1kVFUB8gVyf_vKZA1vrmkQSVhPdvLwHkEvR4XxyycejUgWoHTtwT639cRGevldP9PjbHAqIO3flrsozGOR0/s400/2-5.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5768454447325786482" border="0" /></a>Mademoisellehttp://www.blogger.com/profile/15435510866199151596noreply@blogger.com9tag:blogger.com,1999:blog-2879274798838362767.post-8956535330273483302012-07-25T10:49:00.000+02:002012-07-25T10:49:00.353+02:00Petites Cuilléres, avagy a kanalas falatkák II.Ma az étvágygerjesztő falatkák-rovat egy újabb bejegyzésével jelentkezem, két egyszerű és gyorsan elkészíthető kanálverzióval.<br /><br /><b>3. Főtt fürjtojás majonézzel, reszeltsajt-fészekben, köménymaggal megszórva</b><br />A fürjtojásokat 3-4 percig főzöm forrásban lévő ecetes vízben, majd jéghideg vízzel leöblítem és megpucolom. A kanalakra reszelt sajtot halmozok, majonézt nyomok rá, és elhelyezem rajta a félbevágott főtt fürjtojást, majd megszórom köménymaggal.<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhSV0bL4i7V0Sqr5pQsR_JNMbg2OW9MTZTWZyjSC69G95QSHHXg2IUbH2Sr6CFCC4W5-k-yl9SKw5-_LKFT19RZC4olYfMJt-nwshdU2MAKPpQ-NAeMWHjGgFQR0phsHRhAKC7TAXfzmwY/s1600/IMG_7986_redo.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 400px; height: 267px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhSV0bL4i7V0Sqr5pQsR_JNMbg2OW9MTZTWZyjSC69G95QSHHXg2IUbH2Sr6CFCC4W5-k-yl9SKw5-_LKFT19RZC4olYfMJt-nwshdU2MAKPpQ-NAeMWHjGgFQR0phsHRhAKC7TAXfzmwY/s400/IMG_7986_redo.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5768460449721615122" border="0" /></a><br /><b>4. Füstölt lazac, kapros szósszal nyakonöntve</b><br />Ezt a legegyszerűbb összedobni, a füstölt lazacot a boltban, a <a href="http://www.ikea.com/ch/fr/images/products/sas-senap---dill-sauce-pour-saumon__0125126_PE282619_S4.JPG">kapros öntetet</a> pedig az IKEA-ban vettem, és egyszerűen egymásrapakoltam őket. Esetleg egy kis citromlét is csurgathatunk rá, de anélkül is nagyon finom.<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhKEV_EaPmjW2U5_fcjEXJOW_UCg_RHWFj8jucxalXaFooV4seQHJasy-YeBeU4S1XFFHXnqINYDvc5BzthvUwRI9bvOY4-pv6141Mxt4az1i2Ff2J4EPCG9YYvaUBs54XV7jWEPTuSmuY/s1600/IMG_7989_redo.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 400px; height: 258px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhKEV_EaPmjW2U5_fcjEXJOW_UCg_RHWFj8jucxalXaFooV4seQHJasy-YeBeU4S1XFFHXnqINYDvc5BzthvUwRI9bvOY4-pv6141Mxt4az1i2Ff2J4EPCG9YYvaUBs54XV7jWEPTuSmuY/s400/IMG_7989_redo.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5768460453746170002" border="0" /></a>__________<br /><br />Előző rész:<br /><a href="http://larevuerose.blogspot.fr/2012/07/petites-cuilleres-avagy-kanalas.html">Petites Cuilléres, avagy a kanalas falatkák I.</a>Mademoisellehttp://www.blogger.com/profile/15435510866199151596noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2879274798838362767.post-68037108946574549712012-07-23T16:09:00.010+02:002012-07-23T21:53:43.710+02:00Gasztro-Kacatéria 1.<i>avagy nagyvilági csudaságok és puccparádék a konyhából és környékéről...</i><br /><br />A régi blog sikerére tekintettel ezúttal rovatot indítok a témából, hetente-kéthetente megmutatok pár gasztronómiával kapcsolatos kacatot, amivel jártamban-keltemben találkoztam.<br /><br />Érdekes jelenségre figyeltem föl az elmúlt hónapokban: újra kezd divatba jönni nagyanyáink tekerős kézi habverője, egyre több cég gyártja megint, és bár fel nem foghatom hogy mire jó, de kell nekem egy ilyen.<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjsH3VRss1-4pfj-IvJZTYcQLl6mOugCz3d4X6eXCxl20eboK7EWpd3r8QfMmAMG8yx8TF9RSp5vEzUDrR3zONMf6ZPnAeR0EWXiuowMVU5Y18LXvm2OpRbmQaoaMswpiHVeSL2OspcazI/s1600/gsd-batteur-manuel-inox.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 387px; height: 400px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjsH3VRss1-4pfj-IvJZTYcQLl6mOugCz3d4X6eXCxl20eboK7EWpd3r8QfMmAMG8yx8TF9RSp5vEzUDrR3zONMf6ZPnAeR0EWXiuowMVU5Y18LXvm2OpRbmQaoaMswpiHVeSL2OspcazI/s400/gsd-batteur-manuel-inox.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5768380143193763330" border="0" /></a><br /><a href="http://www.elixia.fr/">Elixia Or</a> - A 24 karátos aranylemezkékkel dúsított házi limonádé kimeríti a puccparádé fogalmát, ám a cég éppenséggel nem kezdő már a limonádé-palackozásban, mivelhogy 1865-ben alapították ezt a francia céget, és nagy gondot fordítanak rá, hogy a legkiválóbb alapanyagokból keverjék. Friss ásványvizet tartalmaz a svájci Jura hegységből, finomítatlan nádcukorból és igazi citromból áll, nem használnak hozzá semmilyen mesterséges ízfokozót.<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh__3OwAhjmXMoEFSgjA22eQQrXqDByhju_rzAcE4niYs5-xokTlJzNZp1WJXVwQQEvLTjFJk5b2It-QtJT_v4S0XZN9x16b69JsiDDqs3PdB_PseCqW-iOhwJVYVtUznkBgohhT3fEBvo/s1600/DP-Sofood2012.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 205px; height: 400px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh__3OwAhjmXMoEFSgjA22eQQrXqDByhju_rzAcE4niYs5-xokTlJzNZp1WJXVwQQEvLTjFJk5b2It-QtJT_v4S0XZN9x16b69JsiDDqs3PdB_PseCqW-iOhwJVYVtUznkBgohhT3fEBvo/s400/DP-Sofood2012.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5768380136486630786" border="0" /></a><br />A Reisenthel táskái és kosarai különösen befészkelték magukat a szívembe, mivel nagyon praktikusak és teherbíróak (már évek óta használok egy sima zöld bevásárlókosarat, cipelek benne rengeteg sok kilót, de még csak meg se roggyant), de erre a <a href="http://www.reisenthel.com/fr/SHOPPING/carrybag-iso-anniversary-shopping.html">fedeles hűtőtáska-kosárra</a> különösen fáj a fogam, pláne ebben a nyári hőségben, amikor már azalatt kiolvad minden fagyasztott áru, míg a hűtőpulttól elérek a pénztárig. Persze sima hűtőtáskával is tudom kezelni a helyzetet, na de ezzel a kosárral milyen csini lennék már...!<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1QuNS3y12DhtL-5jr06I59Tel_qyWzGJ6ottj60uiQN0p86rhDTiFr6vJk32Wt4vSeHnioRG-CTSfdpzzw2fJI3knd0zRvsiQZ8SlOvlf2w9XRqGWjYrYtlCNp0fmoQ2etF9ou-QjKp0/s1600/41XQM6P%252BgSL._SS400_.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 347px; height: 369px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1QuNS3y12DhtL-5jr06I59Tel_qyWzGJ6ottj60uiQN0p86rhDTiFr6vJk32Wt4vSeHnioRG-CTSfdpzzw2fJI3knd0zRvsiQZ8SlOvlf2w9XRqGWjYrYtlCNp0fmoQ2etF9ou-QjKp0/s400/41XQM6P%252BgSL._SS400_.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5768380134540287634" border="0" /></a><br />Ez semmi különös, csak egy papírtörlő reklám, amivel tele vannak a főzős újságok mostanában, csak azért mutatom be, mert különösen ízlésesnek találom, nagyon tetszik. Ötletes és szép.<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEW4RIptxsueffr2sDcSNUtHRFoSnV9f5MCpIPGX2R7l0n0QyMgppe4OH550lIXypZHCJ5sYOCblmufIzkJSUlpo8hF4rhLTv2xvmfo7QfAIryL7Zrs2Ik_eijT9wZrBbU1NtyVcpXXB8/s1600/Sopalin-l-art-menager-2.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 299px; height: 400px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEW4RIptxsueffr2sDcSNUtHRFoSnV9f5MCpIPGX2R7l0n0QyMgppe4OH550lIXypZHCJ5sYOCblmufIzkJSUlpo8hF4rhLTv2xvmfo7QfAIryL7Zrs2Ik_eijT9wZrBbU1NtyVcpXXB8/s400/Sopalin-l-art-menager-2.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5768368829901336450" border="0" /></a><b><br />W</b>eb<b>B</b>olt<b>M</b>utogató - <a href="http://www.lindsayinteriors.co.uk/">Lindsay Interiors</a><br />Néha olyan bájos kis webboltokra tudok bukkanni, ahonnan - ha tehetném - nagyjából mindent felvásárolnék, aztán bezsúfolnám őket a házamba, és csak gyönyörködnék bennük napestig. A Lindsay Interiors pont ilyen, mindenféle csudaságot lehet benne kapni, ami véleményem szerint alapvető fontosságú a napi túléléshez, például <a href="http://www.lindsayinteriors.co.uk/product-detail.php/2-bonbon-jar-93/">bonbonos üvegeket</a>, meg fa alakú <a href="http://www.lindsayinteriors.co.uk/product-detail.php/2-measuring-cups-stackable-260/">bögremérő-készletet</a>, de madarasat, meg <a href="http://www.lindsayinteriors.co.uk/product-detail.php/2-serving-utensils-boxed-set-265/">szitakötős kanálkákat</a> is... hát nincs igazam?<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgSh8BZnEE_FvB6M48Io3xJNbuWvzLJgFgl6Doa8gFKoPfapNxt8ZKhyPwOjdnvsTHYnLGyLnevSAJxV1fWifNiJ2MrpDFtuN-Npik0J2JAwusGAaWPTjwEedSlCuIIRyGUSM1qQozh8YA/s1600/lindsay.JPG"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 400px; height: 162px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgSh8BZnEE_FvB6M48Io3xJNbuWvzLJgFgl6Doa8gFKoPfapNxt8ZKhyPwOjdnvsTHYnLGyLnevSAJxV1fWifNiJ2MrpDFtuN-Npik0J2JAwusGAaWPTjwEedSlCuIIRyGUSM1qQozh8YA/s400/lindsay.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5768368813024538738" border="0" /></a><br /><h2 class="title" align="left">Melyik kacat tetszett a legjobban?</h2><div class="widget-content" id="widget-content" align="left"><iframe allowtransparency="true" name="poll-widget-6623836382263951090" src="http://www.google.com/reviews/polls/display/-6623836382263951090/blogger_template/run_app?txtclr=%23666666&lnkclr=%235C7996&chrtclr=%235C7996&font=normal+normal+110%25+arial,Serif&hideq=true&purl=http://larevuerose.blogspot.fr/" style="border:none; width:100%;" frameborder="0" height="200"></iframe><br /><div class="clear"></div><br /></div>Mademoisellehttp://www.blogger.com/profile/15435510866199151596noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-2879274798838362767.post-59575194683256220152012-07-21T20:04:00.008+02:002012-07-21T21:53:39.739+02:00Oeuf Cocotte<i>Cseréptálban sült tojás</i><br /><br />...vagy úgy is mondhatnánk, hogy <i>Mindenfélével együtt sült tojás</i>. Sütőben.<br />A lényege, hogy valami kisebbfajta tűzálló tálkába halmozunk mindent, mi szem-szájnak ingere, ütünk rá egy tojást, és a sütőben összesütjük. Zseniális találmány, afféle egytálreggeli vagy egytálvacsora. A férjem gyakran kuncsorog érte hétvégéken, hogy készítsem el a <i>Dani-JajDe-Luxe</i> verziót, ami úgy született egyszer, hogy odaállt a hűtő elé, és egy tálcára pakolt mindent, amiről úgy gondolta, hogy össze kéne sütni, én meg összesütöttem, és olyan finom lett, hogy evés közben felírtuk az összetevőit, hogy mindig reprodukálni tudjuk.<br /><br />Következzen tehát a <i>Dani-JajDe-Luxe Oeuf en Cocotte</i>:<br /><br />1. A cserépedényke alját kibélelem vékonyra szeletelt <b>csiperkegombával</b>.<br />2. Majd reszelt <b>répát</b> szórok rá.<br />3. Majd egy evőkanál <b>tejszínt</b> csurgatok rá.<br />4. Majd két mogyorónyi <b>vajat</b> dobok bele.<br />5. Ezen a ponton meg<b>só</b>zom.<br />6. Majd fél szelet nagylyukú<b> sajtot</b> szaggatok rá a <a href="http://www.leerdammer.de/">Leerdaammer</a> lapraszerelt változatából, de másmilyet is szabad.<br />7. Majd két vékony szelet <a href="http://www.bordeau-chesnel.com/saint-agaune.html">St. Agaune</a> <b>száraz sonkát</b> vagdosok rá, de másmilyet is szabad.<br />8. Majd egy felaprított <a href="http://www.justinbridou.fr/">Bâton de Berger</a> mini<b>kolbász</b>kát szórok rá, de másmilyet is szabad.<br />9. Ezen a ponton ütök rá két egész <b>tojást</b>.<br />10. Majd <b>lilahagyma</b> szeleteket szórok rá.<br />11. Végül meg<b>bors</b>ozom, és megszórom friss vagy szárított <b>petrezselyemmel</b>.<br /><br />A tálkákat magasfalú tepsiben helyezem el, egy ujjnyi vizet öntök köréjük, és 180-200 fokra előmelegített sütőben kb. 15 perc alatt megsütöm, de végig rajta tartom a szemem, nehogy túlsüljön. Akkor lesz igazán csinos, ha egyben marad a sárgája, ami néha nem sikerül, de sebaj, attól még ugyanolyan finom, főleg ha pirítós is kerül mellé. Julia Child is szerette.<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhRBN-AfggxwXfQMCgbG7vFqQ5HLXP0ZY-AxyvfC9nrsj-3wLsZOe_wWa7KurOuEtggKjZADdlygggvpO_dVgeDXf_ZiYEVl5ZwHr44EorrvfrvNe9v5dmqyY_7QEiw-ggspzTUbbBanCs/s1600/IMG_8094_redo.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 400px; height: 272px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhRBN-AfggxwXfQMCgbG7vFqQ5HLXP0ZY-AxyvfC9nrsj-3wLsZOe_wWa7KurOuEtggKjZADdlygggvpO_dVgeDXf_ZiYEVl5ZwHr44EorrvfrvNe9v5dmqyY_7QEiw-ggspzTUbbBanCs/s400/IMG_8094_redo.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5767692957255453506" border="0" /></a>Mademoisellehttp://www.blogger.com/profile/15435510866199151596noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2879274798838362767.post-56605588951853198952012-07-19T11:41:00.006+02:002012-07-20T15:39:19.014+02:00Crème de concombre aux pissenlits - 50. VKF!<span style="font-style: italic;">Kapros-pitypangos uborkakrémleves</span><br /><br />A negyedik VKF óta nem vettem részt egy fordulóban sem, úgyhogy itt volt az ideje újra benevezni, pláne hogy <a href="http://selectfood.blogspot.hu/2012/06/50-vkf-jubileumi-temahirdetes.html#.UAfn5KAkrIA">jubileumi fordulóról</a> van szó, és ráadásul a téma is közel áll a szívemhez.<br />Ezt a levest eredetileg sarkantyúkával szoktam készíteni, de a hétvégén pechemre egy hirtelen átvonuló kisebb jégeső tönkreverte a gyönge kis sarkantyúimat, úgyhogy bevetettem a B-tervet, azaz a pitypangot, ami még egy tornádót is simán túlélne, és finom, a teknőseim is szeretik, és általában saláta formájában szoktuk fogyasztani.<br /><br /><span style="font-weight: bold;">Hozzávalók:</span><br /><br />- 2-3 kígyóuborka (mérettől függően)<br />- 1-2 marék pitypanglevél és néhány virágfej<br />- 2 deci tejszín<br />- 1 ek friss kapor<br />- 2 deci zöldségalaplé<br />- só, frissen örült bors<br /><br />- olivaolaj<br />- néhány virágfej a díszítéshez<br /><br />Az uborkákat megpucolom, felkockázom, és bedobom a turmixgépbe, majd hozzáadom az alaposan átmosott pitypangokat, a tejszínt, a kaprot, az alaplét, sózom, borsozom, az egészet összeturmixolom, majd becsűröm a hűtőbe néhány órára.<br />Tálaláskor tálkákba szedem, csurgatok rá egy kis olivaolajat, és a tetejére biggyesztek néhány fej pitypangot, hogy csinos legyen. Igazi nyári hűsítő előétel.<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQrAPhWPe3mttCIugmSGUO0i35GIND4-ikxfQuL43nxSo7-T-MkD6i4W8f1HFW_8uQw4pZ6RxbOq2_t8MKM3zRh0YFLftmB6MhlCv0ObEVsMI_67noa51nztf93iXE5DNxwNhRzbxY55s/s1600/IMG_7782_redo.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 322px; height: 400px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQrAPhWPe3mttCIugmSGUO0i35GIND4-ikxfQuL43nxSo7-T-MkD6i4W8f1HFW_8uQw4pZ6RxbOq2_t8MKM3zRh0YFLftmB6MhlCv0ObEVsMI_67noa51nztf93iXE5DNxwNhRzbxY55s/s400/IMG_7782_redo.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5767245691509419122" border="0" /></a><span style="font-size:85%;"><br /></span>Mademoisellehttp://www.blogger.com/profile/15435510866199151596noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-2879274798838362767.post-50172196767657941492012-07-17T17:11:00.006+02:002012-07-17T20:08:16.920+02:00Petites Cuilléres, avagy a kanalas falatkák I.A hagyományos francia menüsorban első helyen állnak <span style="font-style: italic;">amuse-gueules</span>, <span style="font-style: italic;">amuse bouches</span> vagy <span style="font-style: italic;">hors-d'oeuvres</span> néven ismert kis étvágygerjesztő falatkák, követheti tőlem az aperitifet bármily lukulluszi lakoma, akkor is ezeket a kis különleges falatkákat fogom a legizgalmasabbnak találni. Talán azért, mert külső megjelenését tekintve ebben a fogásban van a legtöbb fantázia, márpedig a franciák nagyon értenek a látványtervezéshez.<br /><br />Rengeteg formában tálalhatók a falatkák, pici poharakban, pinduri tányérkákon, kanálkákban, apróra vágott szendvicskenyéren, vagy más "canapé"-n tálalják fel őket, a legelképesztőbb variációkban, színek szerint, ízek szerint, végtelen a kombinációk száma. Általában a vacsora előtti poharazásnál fogyasztják, pezsgő, koktél vagy bor mellé, és minden háziasszony igyekszik lenyűgözni vendégeit a kreációival. (Engem mindig le is nyűgöznek!)<br /><br />Hozzánk viszonylag ritkán jönnek vendégek, akiket elkápráztathatnék a falatkáimmal, úgyhogy én saját magunkat kényeztetem velük, imádok pepecselni az előkészítésükkel, a férjemet pedig nemigen kell noszogatni a kóstolgatásra.<br /><br />Elsőként két egyszerű, de különleges variációt mutatok meg a kanálkásak közül, de minden héten készítek majd párat ötletadónak, így ebből a témából ezennel rovat indul.<br /><br /><span style="font-weight: bold;">1. Fügelekvár + foie gras + frissen őrült színes bors</span><br />A füge és a hízott kacsamáj klasszikus párosítás, nagyon érdekes elegyet képez az édes és a sós-borsos ízek ilyetén keveredése.<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidhP4vyo9FjPaDTdXyP9prczi7LMDHBj3931u1t01TrxUyjIem7Y564ldc8mM8H-6LMmH_56zf9BxKpCPM0CUlYLr5L_IBDRYMWcsXWaY2_wQ-esi5O0zySu2OaNDa5o68zpEURIEo3ZA/s1600/IMG_7896_redo.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 400px; height: 257px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidhP4vyo9FjPaDTdXyP9prczi7LMDHBj3931u1t01TrxUyjIem7Y564ldc8mM8H-6LMmH_56zf9BxKpCPM0CUlYLr5L_IBDRYMWcsXWaY2_wQ-esi5O0zySu2OaNDa5o68zpEURIEo3ZA/s400/IMG_7896_redo.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5766164753042912722" border="0" /></a><br /><span style="font-weight: bold;">2. Fekete olivabogyós tapenade + friss mozzarella + pirított szezámmag</span><br />A tapenade provanszi szendvicsre való kencefice, amit házilag is könnyű elkészíteni, mindössze olivabogyót, kapribogyót és olivaolajat kell hozzá összeturmixolni, és így mozzarellával, meg ropogós szezámmaggal több ponttal javul az élvezeti értéke.<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQyZK4TQn_4NXpMnYBUliRQGIzo7YJ0OrhdYtYtoqNdIIqXBvol6xCl993yxHNrMH1wy_DS9mWiYBJIdi_gCE4r5pCQViKW5IzRGb9dpRmWuLO03bp-ZyPXXCsWz_h0T19lUkGWeFPnrA/s1600/IMG_7905_redo.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 400px; height: 265px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQyZK4TQn_4NXpMnYBUliRQGIzo7YJ0OrhdYtYtoqNdIIqXBvol6xCl993yxHNrMH1wy_DS9mWiYBJIdi_gCE4r5pCQViKW5IzRGb9dpRmWuLO03bp-ZyPXXCsWz_h0T19lUkGWeFPnrA/s400/IMG_7905_redo.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5766164758346966434" border="0" /></a><br /><b><i></i></b>Mademoisellehttp://www.blogger.com/profile/15435510866199151596noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2879274798838362767.post-62664653832770924262012-07-16T11:06:00.001+02:002012-07-17T18:01:35.757+02:00Bâtonnets glacés au chocolate et aux raisins et noisettes<span style="font-style: italic;">Mazsolás-mogyorós csokijégkrém</span><br /><br />Véletlenül megalkottam a világ legfinomabb csokijégkrémjét. Tényleg véletlen volt, én csak ki akartam próbálni az új jégkrémformáimat, és összekotyvasztottam mindent, amit értem, és amiről úgy gondoltam, hogy jól passzolna egymáshoz, és a kedvenc fagyim lett a végeredmény. Szerencsére megtartottam a fejemben az összetevőit, úgyhogy gyorsan leírom, nehogy elfelejtsem.<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgRzJMQY9jP6F4WjyFRLFcsvYDBRPfiPBHX0uQAY3nJg8Nz-fMiIAnd8CJxfu4PT-LyUXlnHef5OE9VUb8b210fsb_Y2P7Va7oi6wkBn_VQIWj2nKuW1MOcgULLBZY0c5492jlozznJhaY/s1600/IMG_7828_redo.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 400px; height: 368px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgRzJMQY9jP6F4WjyFRLFcsvYDBRPfiPBHX0uQAY3nJg8Nz-fMiIAnd8CJxfu4PT-LyUXlnHef5OE9VUb8b210fsb_Y2P7Va7oi6wkBn_VQIWj2nKuW1MOcgULLBZY0c5492jlozznJhaY/s400/IMG_7828_redo.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5766169133406268354" border="0" /></a><span style="font-weight: bold;">Hozzávalók:</span><br /><br />- 3,5-4 deci cukrozatlan sűrített tej<br />- 100 gr 75%-os kakaótartalmú étcsokoládé<br />- 125 gr mogyoró<br />- 125 gr mazsola<br />- kevéske fahéj<br />- 2-3 teáskanál cukor<br />- 1 púpozott teáskanál 100%-os kakaópor<br /><br />1. A csokit gőz fölött beleolvasztottam a sűrített tejbe, aztán hozzáadtam a fahéjat, cukrot, és kakaót, és simára kevertem.<br /><br />2. A mogyorót és a mazsolát egy uzsonnazacskóba öntöttem, konyharuhába tekertem és a klopfolóval irgalmatlanul elkezdtem püfölni, hogy a mogyoró apró darabokra törjön, a mazsolák meg szétlapuljanak. Belekeverem a csokis krémbe.<br /><br />3. Miután teljesen kihűlt a csokis massza, jégkrémformákba vagy kiürült joghurtospoharakba töltöttem, betettem a mélyhűtőbe, és megpróbáltam nem piszkálni másnapig, ami igen nehéz volt, de megálltam, mert hős vagyok.Mademoisellehttp://www.blogger.com/profile/15435510866199151596noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2879274798838362767.post-5917910242487300982012-07-15T16:43:00.009+02:002012-07-19T18:13:59.505+02:00Escalopes de Veau Chasseur<span style="font-style: italic;">Gombás-paradicsomos borjúszelet</span> (Julia Child-recept)<br /><br />A nagy Julia Child<span style="font-style: italic;">-</span>rajongásom közepette (kétszer elolvastam az életrajzi könyvét egymás után, és vagy fél tucatszor a filmet, meg a főzőműsorait) egy szép napon arra ébredtem, hogy a házassági évfordulónkra az én drága férjecském megvette nekem Julia Child nagyszabású szakácskönyvét, a Francia konyha iskoláját. Eddig is tudtam, hogy micsoda fantasztikusan átfogó mű, de most hogy a kezemben tartom, el vagyok ámulva az alaposságától. A legkisebb részletekre kiterjedő utasításokat tartalmaz, semmit nem bíz a véletlenre, a legkezdőbb háziasszony is könnyedén boldogulhat vele. Julia így ír róla a memoárjában:<br /><br /><span style="font-style: italic;">"...minden egyes receptjét személyesen is kipróbáltam, előfordult, hogy tízszer vagy tizenötször megpróbálkoztam ugyanazzal az étellel, hogy meggyőződjek róla, kiállja-e az üzempróbát.</span><br style="font-style: italic;"><span style="font-style: italic;">Egyszer például Simca jött egy csokoládétorta-receptt</span><span style="font-style: italic;">el. [...] ahhoz, hogy a csokoládét ténylegesen megértsem, meghívtam a Nestlé egyik vegyész</span><span style="font-style: italic;">ét, és kikérdeztem az amerikai csokoládé minden kémiai összetevőjéről, arról, hogyan</span><span style="font-style: italic;"> tudja egy háziasszony a konyhájában a legmegfelelőbben megolvasztani, és így tovább."</span><br />(Julia Child: Életem Franciaországban)<br /><br />Hát ezt nevezem én munkamorálnak és teljes odaszánásnak, ami már-már megszállottság számba megy. De meg is lett a jutalma, mert tényleg korszakalkotó mű került ki a keze alól.<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_JBcwdt5g5FrpxaMvarTqL5w2Sk-COiwFk_sLUAKynONKd14bcfJ9XZBF6tl4Ri5-eixjMd2GSBIa-duGkJAyXIWj70J5QNJJ-QGz9YmB_LTLj9gbTzn-U6VloaMQGdo0Z_iaf7hjq3w/s1600/konyv.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 304px; height: 400px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_JBcwdt5g5FrpxaMvarTqL5w2Sk-COiwFk_sLUAKynONKd14bcfJ9XZBF6tl4Ri5-eixjMd2GSBIa-duGkJAyXIWj70J5QNJJ-QGz9YmB_LTLj9gbTzn-U6VloaMQGdo0Z_iaf7hjq3w/s400/konyv.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5765424073712121602" border="0" /></a><br />Az az egy aprócska bajom ezzel a szakácskönyvvel, hogy az én drága férjecském a legjobb jóindulattal ugyan, de véletlenül az angol kiadást vette meg nekem, nem az amerikait. Persze nem ő tehet róla, hanem azok a féleszűek az Amazonnál, akik elfelejtették odaírni, hogy ez az angol kiadás, amiben jótét lelkek az összes amerikai mértékegységet átváltották "birodalmira". Végülis nem teljesíthetetlen a feladat, csak olyan egyszerű lett volna mindent "cupban" meg "tablespoonban" kimérni (még cupokat és spoonokat is kaptam hozzá!), ehelyett most számolgathatom majd az 1/2 oz.-okat az 5/6 lbs.-eket, az 1-3/4 pinteket, a quartokat, incheket, footokat és gilleket, pedig némelyikről azt sem tudom mi fán terem.<br />Utólag vettem hozzá egy mérőedényt, amin lehet mérni fl.oz.-t, angolcsészét, pintet és a drága ismerős millilitereket és deciket is, a mérlegemet pedig grammról átállítottam oz-ra, úgyhogy menni fognak a receptek, de a blog kedvéért így is kénytelen leszek számolgatni.<br /><br />Ettől eltekintve tényleg lenyűgöző munka ez a szakácskönyv, látszik hogy 8 év megfeszített munkája fekszik benne, minden olyan pontos, és kipróbált, részletes és áttekinthető, hogy öröm olvasni. A minősége is kiváló, két keménytáblás kötet erős díszdobozban, jó minőségű papír, még az unokáim is főzhetnek majd belőle.<br /><br />Mindazonáltal a puding próbája az evés, és ez vonatkozik a szakácskönyvekre is, úgyhogy a fenti rajongó szavaim csak azután nyertek igazán értelmet, miután megfőztem az első ételt a könyvből. Bátran kijelenthetem, hogy szóról szóra követtem az utasításait, és az eredmény valami hihetetlenül finom étek lett, még soha életemben nem sikerült ilyen ízletesre a borjúszelet, pedig próbálkoztam már egy-két receptváltozattal.<br /><br />Megpróbálom a lehető legpontosabban lefordítani a receptet, próbáljátok ki kedves olvasóim, igazán érdemes!<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJ5Q2-1_JGEKLR9Y0XUo-FhYIVRruQjHZ8iQV-JsQRRcIolztW7BP6OsLQiSseU5XEHkRT4IgFtLu-Ynob59M3SA3VsFEdpqD5BBInlKJiUTJEh_OpikFOKPQb14OOfwlW61CuPSBV0os/s1600/IMG_7850_redo.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 400px; height: 267px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJ5Q2-1_JGEKLR9Y0XUo-FhYIVRruQjHZ8iQV-JsQRRcIolztW7BP6OsLQiSseU5XEHkRT4IgFtLu-Ynob59M3SA3VsFEdpqD5BBInlKJiUTJEh_OpikFOKPQb14OOfwlW61CuPSBV0os/s400/IMG_7850_redo.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5765422726272441410" border="0" /></a><br /><span style="font-weight: bold;">Hozzávalók:</span><br /><br />- 4 szép vékony borjúszelet (nagyjából férfitenyérnyi)<br />- 1-2 salottahagyma<br />- 3-4 nagy paradicsom<br />- fél gerezd tört fokhagyma<br />- 1 ek friss, apróra vágott bazsalikom<br />- kb egy deci száraz fehérbor<br />- kb egy deci borjúalaplé<br />- 250 gr szeletelt csiperkegomba<br />- vaj, olivaolaj<br />- só, bors<br /><br />1. Mérjük ki a hozzávalókat, daraboljunk, szeleteljünk, aprítsunk. A paradicsomok hájűt kicsit vágjuk be, majd dobjuk lobogva forró vízbe 10 másodpercre (ettől felpöndörödik a héja, és könnyű lesz megpucolni), majd szűrjük le, pucoljuk meg, magozzuk ki, és aprítsuk fel.<br /><br />2. A borjúszeleteket papírtörlővel jóóóó szárazra törlöm, ez klasszikus Julia-tipp, hogy szépen egyenletesen barnára süljön a hús. Egy nagy, nehéz fedeles serpenyőben vaj és olaj keverékében (semmi só vagy fűszer!) megsütjük a borjúszeleteket, mindkét oldalukat 4-5 percig. Olyan kis lángon süssük, amikor vajas olaj elég forró, de nem ég. Ha kész a hús, szedjük ki a szeleteket egy tányérra, és rakjuk félre.<br /><br />3. A serpenyőben visszamaradt olajos-vajas-húslés szaftban egy percig pirítsuk az apróra vágott salottahagymát, adjuk hozzá a paradicsomot, a fokhagymát, a bazsalikomot, egy kis sót és borsot, és lassú tűzön, fedő alatt pároljuk 5 percig, majd adjuk hozzá a bort és az alaplét, és magas lángon, fedő nélkül főzzük 4-5 percig, hogy kissé elfőljön a leve, és a szósz besűrűsödjön. Julia az alapléhez előír egy kis kukoricakeményítőt is, de én nemigen habarok keményítővel ha nem muszáj, és ez esetben nem ítéltem feltétlenül szükségesnek.<br /><br />4. Egy másik serpenyőben hevítsünk olajat és vajat, és süssük barnára a gombákokat. Ha kész, sózzuk, borsozzuk, és adjuk hozzá a paradicsomos szószhoz.<br /><br />5. Végül a hússzeletekre szórjunk egy kis sót, és törjünk rá borsot, helyezzük vissza a gombás-paradicsomos szószba, és alacsony lángon fedő alatt még egyszer rottyantsuk össze az egészet, és voilá, már kész is!<br /><br />Héjában sült, majd vajban átpirított bébikrumplival ettük, és egy jófajta rosét ittunk hozzá.Mademoisellehttp://www.blogger.com/profile/15435510866199151596noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-2879274798838362767.post-36214903921921050472012-07-14T12:59:00.006+02:002012-07-24T09:08:07.822+02:00Blogtekergő 1.Igaz ugyan, hogy a múlt hét előtt legalább négy évig nem írtam a blogba, de ez nem jelenti, hogy ez idő alatt ne tartottam volna szemmel a gasztroblogokat, sok-sok ötletet és remek receptet csenve át belőlük a saját repertoáromba. Most viszont, hogy újraindult a La Revue Rose, gondoltam, hogy időről időre megmutatom, hogy mi finomat főztem mások konyhájából, hátha más is kedvet kap kipróbálni őket.<br /><span style="display: block;" id="formatbar_Buttons"><span onmouseover="ButtonHoverOn(this);" onmouseout="ButtonHoverOff(this);" onmouseup="" onmousedown="CheckFormatting(event);FormatbarButton('richeditorframe', this, 8);ButtonMouseDown(this);" class=" down" style="display: block;" id="formatbar_CreateLink" title="Link"></span></span><br />Ezen a héten <a href="http://azotthonizei.blogspot.fr/2012/07/pacolt-camembert.html">Az otthon ízei</a> Neájának pácolt camembertje ihletett meg, ahogy elolvastam a posztot, azzal a lendülettel már mentem is a konyhába sajtot vagdalni, fűszereket válogatni, hagymát karikázni, és tűkön ülve várom a 10 nap leteltét, hogy megkóstolhassam végre. A páchoz én fokhagymát, salottahagymát, lilahagymát, kakukkfüvet, majorannát, rozmaringot, babérlevelet, piros borsot, és olivaolajat használtam.<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhG3JdPXxSy88dRw8vsf_N9j4p_m06vnROh5xESIdrj7z7EcY2Wrt-n0GzI1o09u3CjwrsWodx3wiwFfOTkGCuxPQ1n9v4rYMC4v2BkhAnfTYrf_m_udYaN01AUtUJP_7K2r1DR_qSYOBE/s1600/IMG_7721_redo.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 326px; height: 400px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhG3JdPXxSy88dRw8vsf_N9j4p_m06vnROh5xESIdrj7z7EcY2Wrt-n0GzI1o09u3CjwrsWodx3wiwFfOTkGCuxPQ1n9v4rYMC4v2BkhAnfTYrf_m_udYaN01AUtUJP_7K2r1DR_qSYOBE/s400/IMG_7721_redo.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5764984281958252434" border="0" /></a>Aztán a mostanra szerencsére megenyhült, de a múlt hétvégén még javában tomboló kánikulában nagyon vágytam valami üdítő, nem túl édes, de jéghideg nyalánkságra, és pont ebben a lélektani pillanatban bukkantam rá Trinity egyszerű barackos jégkrémére a <a href="http://zamatesillat.blogspot.fr/2011/07/barackos-jegkrem.html">Zamat és illat</a> blogon. Éppen ez volt az, amit kerestem, volt is itthon barack és joghurt, csak összeturmixoltam á la nature, és már ment is a mélyhűtőbe. Annyira finom, hogy ki fogom próbálni mindenféle gyümölccsel, például bogyósokkal, vagy mondjuk zöldalmával és fahéjjal.<br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjYKw_a8wQRnddQPyP8yzQNRR7Gnp9RC-WlqnRZSJEr2J46xd1PfTDjN6PejOGRvlVpQgBcDEGC3K5tAEexerXCoMCEl33jK4fW9aau9DV65KBWsDHV00DSKbJztVVXXusIv7io4k_Oi4Y/s1600/IMG_7731_redo.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 282px; height: 400px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjYKw_a8wQRnddQPyP8yzQNRR7Gnp9RC-WlqnRZSJEr2J46xd1PfTDjN6PejOGRvlVpQgBcDEGC3K5tAEexerXCoMCEl33jK4fW9aau9DV65KBWsDHV00DSKbJztVVXXusIv7io4k_Oi4Y/s400/IMG_7731_redo.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5764984290989462658" border="0" /></a>A <a href="http://mezesfinomsagok.blogspot.fr/2012/07/rozmaringos-feherbabkrem-rozskenyeren.html">Mézes finomságok</a> Mézigörljének rozmaringos fehérbabkrémjét meg egyszerűen csak megkívántam úgy képről, olyan ínycsiklandóan festett. Szórul szóra úgy készítettem el, ahogy előírta, és én mondom, sajtos-tökmagos krékeren, egy kis lilahagymával isteni eledel!<br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEib-xNkHidsfx8j89vYPH7Smgyrp54-bvmmreWA6mEqAQUQr0aRCDGQ2w5wlkwNL8Th7jTqaZiubIm3itz-aDMzSYhJ7QzbZbnPxvI5JHdgGqH334feURSvfYBx6bJfEEXu6sA0MY2wS94/s1600/IMG_7730_redo.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 400px; height: 267px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEib-xNkHidsfx8j89vYPH7Smgyrp54-bvmmreWA6mEqAQUQr0aRCDGQ2w5wlkwNL8Th7jTqaZiubIm3itz-aDMzSYhJ7QzbZbnPxvI5JHdgGqH334feURSvfYBx6bJfEEXu6sA0MY2wS94/s400/IMG_7730_redo.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5764984804990434082" border="0" /></a>Mademoisellehttp://www.blogger.com/profile/15435510866199151596noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2879274798838362767.post-41267821236485425602012-07-13T18:17:00.006+02:002012-07-13T18:59:59.985+02:00Flammeküeche<span style="font-style: italic;">Elzászi hagymás-szalonnás lepény</span><br /><br />Az utóbbi egy-két napban úgy lehűlt az idő, hogy rendesen fázni kezdtem (amit köztünk szólva nem nagyon bánok, elegem van már a kánikulából), így megkívántunk valami olyan ételt, amit kivételesen nem kell jégbe hűteni evés előtt. Az időzítés éppen jó volt, mert az esővel és széllel együtt érkezett meg a napokban rendelt szépséges szakácskönyvem, ami az elzászi konyha jellegzetes ételeiből ad ízelítőt. Csodálatosan szép kivitelű <a href="http://www.editionstephanebaches.com/collections/collection-gourmande-7/cuisinieres-30/">könyvsorozat</a>, mindegyik része olyan mint egy-egy napló, ami a múlt századból maradt a padláson, szakadt, pecsétes, és kézírásos, és tele van kipróbált, hagyományos receptekkel az adott régió népi konyhájából. A bretagne-i nyaraláson bukkantam rá az egyik példányra, rögtön beleszerettem, és szeretném szép lassan beszerezni majd mindegyiket, mert a polgári konyha mellett nagyon érdekelnek Franciaország tájegységeinek jellemző ételei is.<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjMbDKUet_ocJIMq9Vl6ejgGgV7F-2ji1keaCqHm6m1NAyDEVltekXgatIkFhvT2ubMVWU4IwpI6y-VjNFA096y0A-GIG7uUotnOY2AbglS9SjIvTttbO28cZIfwUm_n7Cl45O99tM3cF8/s1600/alsacien.JPG"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 400px; height: 146px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjMbDKUet_ocJIMq9Vl6ejgGgV7F-2ji1keaCqHm6m1NAyDEVltekXgatIkFhvT2ubMVWU4IwpI6y-VjNFA096y0A-GIG7uUotnOY2AbglS9SjIvTttbO28cZIfwUm_n7Cl45O99tM3cF8/s400/alsacien.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5764699466554964018" border="0" /></a><br />A legelzászibb étel amit én is ismerek, és amihez volt is itthon minden hozzávaló, az a flammeküeche, ez a tejfölös-hagymás-szalonnás lepény, igazi férfiétel, szó szerint "lángokban sült"-et jelent, és hagyományosan kemencében sütik, amiben valami egészen fantasztikus füstös ízt kap, és általában este, sörözgetés mellé szolgálják fel. Persze délben, sütőben sütve, ebédként fogyasztva is elég jó, ámbátor a sör nemigen nélkülözhető köretként...<br /><br /><span style="font-weight: bold;">Hozzávalók:</span><br /><br />- egy adag kenyértészta*<br />- egy pohár tejföl<br />- két vöröshagyma<br />- egy szép nagy szelet füstölt szalonna (25-25 deka)<br />- 1 ek repceolaj<br />- 1 ek vaj<br />- egy kevés őrült szerecsendió<br /><br />A hagymát apróra vágom, és a vajon megpirítom. Leveszem a tűzről, hozzákeverem a tejfölt, reszelek bele egy kis szerecsendiót, és félrerakom.<br />A szalonnát egészen kis darabokra vágom, és egy serpenyőben zsírjára pirítom, de csak félig, nem kell pörcösre pirítani.<br />A kenyértésztát nagyon-nagyon-nagyon vékonyra nyújtom, amilyen vékonyra csak lehet, és négyzet alakúra, ez a flammeküeche hagyományos formája, de kerekre is szabad, nem árulom el senkinek ;-)<br />A kinyújtott tésztán egyenletesen elosztom a tejfölös-hagymás öntetet, csurgatok rá egy kis repceolajat, és rászórom a pirított szalonnát, majd 250 fokra előmelegített sütőben kb 15-17 perc alatt szép barnára sütöm.<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhKswK-RnjgnT5jVAduX2gXbX9BELOtGrN1fVrZmB7hTdgHkMp97FH5EuoNIYzYZoK_GTPwGiVGynGx-6-xsLs3Vs4p45NUCy4P5iX8oL_1wOr6TxX-gCdncNR1XljMdzqzJQqWehUVisw/s1600/IMG_7690_redo.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 400px; height: 269px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhKswK-RnjgnT5jVAduX2gXbX9BELOtGrN1fVrZmB7hTdgHkMp97FH5EuoNIYzYZoK_GTPwGiVGynGx-6-xsLs3Vs4p45NUCy4P5iX8oL_1wOr6TxX-gCdncNR1XljMdzqzJQqWehUVisw/s400/IMG_7690_redo.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5764699471671761490" border="0" /></a>*Mindenki használhatja a saját kenyértésztáját, az én bevált alapreceptem a következő:<br />Egy nagy keverőtálban összekeverek <span style="font-weight: bold;">325 gr lisztet</span>, <span style="font-weight: bold;">12 gr szárazélesztőt</span>, <span style="font-weight: bold;">egy teáskanál sót</span>, <span style="font-weight: bold;">1 evőkanál mézet</span>, és <span style="font-weight: bold;">160 ml meleg vizet</span> (amilyen meleget csak a kezem elbír, a mézet pedig feloldom a vízben, úgy adom liszthez), legalább 10 percig dagasztom enkezemmel, majd letakarom, és úgy 40 percig kelesztem meleg helyen. Ha dagasztás közben ragacsosodni kezd a tészta, akkor én nem liszttel szórom meg, hanem <span style="font-weight: bold;">olajat</span> teszek a kezemre, így szépen egyben marad. Ez a mennyiség vagy egy nagy flammeküeche-hez vagy két pizzához elég.Mademoisellehttp://www.blogger.com/profile/15435510866199151596noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-2879274798838362767.post-36437807870674608372012-07-12T15:30:00.000+02:002012-07-12T15:30:01.568+02:00Toast d'oeuf poché<span style="font-style: italic;">Buggyantott tojás pirítóssal</span><br /><br />A tojásbuggyantás mindig is nagy kihívást jelentett számomra, mivel hogy sohase sikerült, és meg voltam győződve róla, hogy ez végsősoron genetikai adottság kérdése, vagy képes rá valaki vagy nem, pont úgy, mint a nyelvpödrésre. Néhány éve egy napon elhatároztuk, hogy addig gyakoroljuk míg nem sikerül, de aztán sajnáltuk a sok elpocsékolt tojást, úgyhogy a maradékból sütöttünk egy jó rántottát, és elmentünk aludni. Aztán egyszer egy vendégségben füstölt lazacos <span style="font-style: italic;">oeuf Bénédicte</span> (fél angol muffin, rajta füstölt lazac, rajta egy buggyantott tojás, és az egész nyakonöntve hollandi mártással) volt előételnek, és kifaggattam a házigazdát, hogy van-e valami trükkje a buggyantásnak, és kiderült, hogy van, és amikor másnap kipróbáltam, elsőre sikerült. Szóval mégsem a génjeim rosszak.<br /><br />Azóta gyakran eszünk buggyantott tojás, főleg olyankor, amikor a szomszédunk megajándékoz minket néhány frissen tojt tojással egyenesen a tyúkjai alól. Ezeket a tojásokat sohasem szoktam belefőzni, vagy belesütni semmibe, mert arra jó a bolti is, ezeket a saját csodálatos mivoltukban szeretjük élvezni, a meztelen tojásízt, úgyhogy vagy tükörtojás formájában, vagy buggyantva esszük meg, minden körítés és flanc nélkül, egy kis vajas pirítóssal, enyhén megborsozva.<br /><br />Reggel is kaptam egy fél tucatot, úgyhogy nem volt kérdés, hogy mi lesz ma az uzsonna.<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhRckcg7PmEOj_K9BdRdwu2cmaG2Nuf2pb7xfqE1y8_e4wHSkWnWSc_lB8e9mj3koarlSrIydGEyHgEb2r6-r7PZ2xNVvouwj5p31-Aak4PwycDFcoX0vWxqB4D-dOzDMNDYzShlCAwQdw/s1600/IMG_7662_redo.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 400px; height: 286px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhRckcg7PmEOj_K9BdRdwu2cmaG2Nuf2pb7xfqE1y8_e4wHSkWnWSc_lB8e9mj3koarlSrIydGEyHgEb2r6-r7PZ2xNVvouwj5p31-Aak4PwycDFcoX0vWxqB4D-dOzDMNDYzShlCAwQdw/s400/IMG_7662_redo.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5763648066641319954" border="0" /></a><br />Az egyik trükkje a buggyantott tojásnak az, hogy a vízbe ne tegyünk sót. Felforralok két liter vizet, amikor már bugyog, akkor hozzáöntök egy deci sima fehér ecetet, közben egy kis tálkába feltöröm a tojást (egy tálkába csak egyet). Ekkor kicsit lejjebb veszem a gázt, és egy fakanállal lendületes mozdulatokkal körkörösen keverni kezdem a vizet, hogy örvényt kavarjak benne (ez a másik trükk), és aztán ennek az örvénynek a legközepére öntöm be a tojást a tálkából, óvatosan, alacsonyan, hogy ne csobbanjon. Voilá, az örvény hatására a tojás fehérje nem úszik szanaszét, hanem szépen egyben marad az egész, és saját maga becsomagolja magát. Három percig főzöm még, hogy a fehérje megkeményedjen, de a sárgája krémes maradjon, majd egy szűrőkanállal kiveszem, papírtörlőre teszem, egy késsel levágom róla az esetleges czafatkákat, és már megy is a pirítósra, megsózom egy kicsit, borsozom, és menten megeszem.<br />__________<br />(Kiejtés: tósztdöfposé)Mademoisellehttp://www.blogger.com/profile/15435510866199151596noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-2879274798838362767.post-38239450881950351872012-07-11T10:52:00.007+02:002012-07-13T19:18:10.376+02:00Saumon en papillote aux noisette et fines herbes sur lit de mâche<span style="font-style: italic;">Papírban sült mogyorós, zöldfűszeres lazac, madársaláta-ágyon</span><br /><br />A papírban sütés technikáját gyakran alkalmazom halaknál, zöldségeknél és könnyű húsoknál, mert gyors, csodásan összeérnek benne az ízek, és alig kell utána mosogatni. Jó kis találmány ez a sütőpapír. Volt még két szelet lazac a mélyhűtőben, a férjem pedig valami savanykás ízt kívánt hozzá, úgyhogy az előre fagyasztott mogyorós, ecetes, olajos, zöldfűszeres öntet-pasztillákból tettem rá kettőt egy kis madársalátával, és az egészet összesütöttem. Hamar kész van, nem kell sokat rongyolni a konyhában ilyen melegben.<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgVsE5xvNl2ucPWxpHWVS3ubiexBKB3hoqRfJ4YC3x_uNgoMp1GJN4hqwCnBJvgG2GKZeREneSkKTQwrEmLVEEfqUWt9EhRhXffXItmy9ui3n7oP7h3kuXm74KomsbsdgNxYr8Ch9Anp-w/s1600/IMG_7629_redo.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 400px; height: 283px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgVsE5xvNl2ucPWxpHWVS3ubiexBKB3hoqRfJ4YC3x_uNgoMp1GJN4hqwCnBJvgG2GKZeREneSkKTQwrEmLVEEfqUWt9EhRhXffXItmy9ui3n7oP7h3kuXm74KomsbsdgNxYr8Ch9Anp-w/s400/IMG_7629_redo.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5763832229020930082" border="0" /></a><br /><span style="font-weight: bold;">Hozzávalók:</span><br /><br />- sütőpapír<br />- két szelet lazac (friss vagy fagyasztott)<br />- 150 gr madársaláta<br />- szeletenként 2 evőkanálnyi öntet<br /><br />az öntethez:<br />- extra szűz olivaolaj<br />- pirított mogyoró (nem földi, hanem mókusmogyoró)<br />- salottahagyma<br />- fokhagyma<br />- bazsalikom<br />- petrezselyem<br />- kakukkfű<br />- sherryecet<br />- 1/2 citrom leve<br />- só, bors<br /><br />Amikor van kedvünk pepecselni egy kicsit az öntettel, akkor a hozzávalóit ízlés szerinti arányban bedobáljuk az aprítóba, jól összeaprítjuk, majd jégkockatartóba kanalazzuk, és lefagyasztjuk további felhasználásig. Használhatjuk salátaöntetként is zöldsalátához, vagy papírban sült halakhoz, ahogy én is csináltam.<br />Aki szeret origamizni, az hajtogathat a sütőpapírból egy helyes kis dobozt a Linkhalnak (egy dobozkához két ív 20x30 cm-es sütőpapír szükségeltetik, <a href="http://images.marthastewart.com/images/content/web/pdfs/2008Q4/tvm_093008_origamibox.pdf">ITT</a> található egy jó kis leírás a hajtogatás módjáról képekkel), de nem muszáj, sokféle módja van a becsomagolásnak, az a lényeg, hogy teljesen zárt legyen a csomag.<br /><br />Ahogy a képen is látszik, csak bedobtam a dobozba egy marék madársalátát, rá a halat, arra pedig két evőkanálnyi fagyasztott öntetet, rátettem a tetejét, és 230 fokra előmelegített sütőben megsütöttem 15 perc alatt. A melegtől megolvad az öntet, és szép egyenletesen szétfolyik a halon, meg a salátán, átjárva az ízével-illatával.<br /><br />Általában papírban is tálalom, de most inkább friss salátaágyra tettem a lazacokat, és a dobozban visszamaradt halas-olajos-fűszeres-ecetes szaftot egy serpenyőbe öntöttem, és a sütés közben megfőzött tésztát átpirítottam benne, hogy semmi ne vesszen kárba.<br />__________<br />[Kiejtés: szómo anpapíjjot onoazett e finzerb szür litdömás]Mademoisellehttp://www.blogger.com/profile/15435510866199151596noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-2879274798838362767.post-1992452659600135662012-07-10T11:37:00.005+02:002012-07-12T02:55:01.175+02:00Escargots à la BourguignonneHát van franciább francia étel, mint a csiga? Nem nagyon hinném...<br /><br />Bezony, hét évnyi kitartó hárítás után meg kellett érnem, hogy elvesztettem a csigaszüzességemet! Bezony. Sőt, azóta már nem is egyszer... ha érted mire gondolok... Miért nem mondta nekem eddig senki, hogy ez ilyen finom?! Persze mondták, de nyálkás jószágok esetében nehéz elhinni az ilyesmit. (Békacombügyileg azért még tartom magam, nincs az a pénz, hogy én azt a számba vegyem!)<br /><br />Igen nagyon finom. Sokan mondják, hogy a zúzára hasonlít az íze, de erről én nem tudok nyilatkozni, mert sohasem ettem zúzát, csak azt tudom mondani, hogy valami olyasmit éreztem a számban, ami nagyon fokhagymás és petrezselymes, és ahogy a kagylóból kicsit kiérezni a tenger ízét, a csigából a frissen ásott föld zamatát éreztem ki, anélkül, hogy homok ropogott volna a fogam alatt. Én mondom, csudafinom!<br /><br />A franciák nem csak a klasszikus fűszervajas sült csigát eszik, hanem számos más ételben is használják, láttam már gombás csigaragut lencsével, csigatacót, paradicsomos grillezett csigát, meg más ilyen fincsiségeket, de tény, hogy a legelterjedtebb elkészítési módja a burgundi módi.<br /><br />Többféle szintről el lehet kezdeni a csigasütést, a legegyszerűbb ha elmegyünk egy étterembe és odarendeljük az asztalhoz, majdnem ilyen egyszerű, ha készen, fagyasztva megvesszük, és becsűrjük a sütőbe 10 percre, megvehetjük külön a csigát konzerves kiszerelésben, hozzá egy doboz csigaházat, és egy rúd fűszervajat, és összeállítjuk magunk, mint egy lapraszerelt IKEA-szekrényt, vagy kezdhetjük teljesen az elején, a kertben négykézláb keresve a csiguszokat (de azt meg csak vadászidényben szabad).<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_tE3kbmbiSUHkeaC2qh8bGl4bSJbvovqcuDy_dnU4wC7ePKH7C9kMd5E6DxJ-f9_1DcEUyePFgwkxs9hK8-9jhtyi0RDsp5zfKuIc-vlcNdFFTPAMpR-aH1UrCUB6NbArY218K3fsFG8/s1600/IMG_7581_redo.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 400px; height: 333px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_tE3kbmbiSUHkeaC2qh8bGl4bSJbvovqcuDy_dnU4wC7ePKH7C9kMd5E6DxJ-f9_1DcEUyePFgwkxs9hK8-9jhtyi0RDsp5zfKuIc-vlcNdFFTPAMpR-aH1UrCUB6NbArY218K3fsFG8/s400/IMG_7581_redo.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5763228945312026338" border="0" /></a><br />Én magam egy alternatív megoldást választottam. A környékünkön rengeteg sok a tufabarlang (troglodyták), így a Loire-völgyének ezen a szakaszán létrejött egy speciális vendéglátó egységfajta, a Cave-ok. Egymást érik a borra, gombára és csigára szakosodott barlangéttermek, én legszívesebben egész életemben csak ájulnék át egyikből a másikba, olyan fantasztikusak. A barlangok alacsony hőmérséklete és páradús levegője kiválóan alkalmas gombatermelésre és csigatenyésztésre, és ezekben az éttermekben nem is nagyon szolgálnak fel mást. A legtöbb barlangétterem közepén egy hatalmas nagy kemence terpeszkedik, amiben megállás nélkül sütik a <a href="http://si.wsj.net/public/resources/images/PT-AP723_Bread__G_20100826155043.jpg">fouée</a>-t, ami egy pitához hasonló üreges kenyérfajta, és amit a vendégek megtölthetnek mindenféle módon elkészített gombaragukkal, sós vajjal, és babbal, a környék borait kortyolgatva. Az előétel pedig mindig egy fél tucat csiga.<br />Namost nemigen reklámozzák, de ha valakinek van ismeretsége, akkor ezekben a barlangokban hozzájuthat néhány tucat konyhakész csigához, azaz olyanhoz, ami már ki van pucolva, és teljesen meg van halva. Mert én is azt vallom, amit Woody Allen, <span style="font-style: italic;">"Az én ételem legyen halott – ne beteg, ne sebesült – halott!"</span>.<br /><br />Ők előre elintézik amit ilyenkor kell, egész életükben friss zöldségekkel és aromás fűszernövényekkel etetik, amikor pedig elérik a kellő nagyságot, akkor kiéheztetik őket pár napig, hogy kimenjen belőlük minden, aminek ki kell mennie (magyarán a kaki), aztán sós forró vízben előfőzik őket, kipiszkálják a házukból, és úgy egyáltalán felismerhetetlenné teszik a kis jószágokat.<br />Ekkor jövök én, aki hazahozom, és gazdag zöldségalaplében főzöm őket durván sokáig (3 órán át). Ha kész, akkor leszűröm, kihűtöm, és az előre átmosott <a href="http://www.coursesenfrance.com/components/com_virtuemart/shop_image/product/Escargots_coquil_4cd3be6fdb0e5.jpg">dobozos kiszerelésben</a> vett csigaházakba tömködöm egyenként egy kis fokhagymás, petrezselymes, turbolyás, salottahagymás fűszervaj társaságában (az utóbbiból érdemes többet csinálni, és lefagyasztani, mert így nyáron a grillezett ételekhez isteni, legutóbb grillezett kukoricával ettük, hát... nyami!), egy műanyag dobozba pakolom őket, és lefagyasztom, de egyszerre mindig csak 12 darabot sütök meg, mert az kettőnknek éppen elég, és mert a kerámia csigasütőmben csak annyi luk van, és azért is, mert alapszabály, hogy a csigát mindig tucatba' esszük, lehet fél tucat, két tucat vagy négy tucat, de tucat legyen, mert ez a hagyomány.<br /><br />A gombatermesztéses, képekkel illusztrált írásomat <a href="http://mademoiselle-pickwickportfolio.blogspot.fr/2010/09/gombamuzeumrol.html">ITT</a> olvashatjátok, de a csigaevéssel kapcsolatos heves szavaimat ne vegyétek figyelembe, akkoriban még az előítéleteim rabságában éltem.<br />__________<br />(Kiejtés: eszkárgó álá burginyon)Mademoisellehttp://www.blogger.com/profile/15435510866199151596noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2879274798838362767.post-23545208051084756832012-07-09T20:53:00.001+02:002012-07-12T02:39:07.226+02:00Tarte fine à la tomate et moutarde à l'ancienne<span style="font-style: italic;">Mustáros-paradicsomos tortácska</span><br /><br />Klasszikus előétel (vagy könnyű vacsora), gyors, ízletes, és mutatós, az egyik kedvencem.<br /><br /><span style="font-weight: bold;">Hozzávalók:</span><br /><br />- vajas levelestészta<br />- 4 paradicsom<br />- dijoni mustár (erős és mustármagos)<br />- olivaolaj<br />- só, bors<br /><br />Vékonyra nyújtom a levelestésztát, és egy kisebb keverőtállal, vagy levesestányérral kiszúrok belőle két kb. 18-20 centi átmérőjű kört, megkenem mustárral, és a vékonyra szeletelt paradicsomokat szépen elrendezem rajta. Meglocsolom egy kevéske olivaolajjal, sózom, borsozom, és 200 fokra előmelegített sütőben 15-20 perc alatt megsütöm. Ilyen sitty-sutty elkészül.<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjPBPy-2afmEmXN_tNbVJOjDQyxMjpCddwXtWQ9FclZ4yswVtOTeVelLKqh1b-8_uCQnZrpw89vEwk154R__WV3yegQaAyX4sUO4tktpeinbDzrsSp4qcnWebbPAB4tC5CuuEwEDPESERg/s1600/IMG_7624_redo.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 400px; height: 254px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjPBPy-2afmEmXN_tNbVJOjDQyxMjpCddwXtWQ9FclZ4yswVtOTeVelLKqh1b-8_uCQnZrpw89vEwk154R__WV3yegQaAyX4sUO4tktpeinbDzrsSp4qcnWebbPAB4tC5CuuEwEDPESERg/s400/IMG_7624_redo.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5763228576505828322" border="0" /></a>_________<br />(Kiejtés: tártöfin á lá tomat e mutárd álánszienn)Mademoisellehttp://www.blogger.com/profile/15435510866199151596noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2879274798838362767.post-43616571457497336882012-07-09T09:58:00.004+02:002012-07-12T02:55:44.842+02:00Ris de veau et dinde aux morilles et sauce au porto<span style="font-style: italic;">Borjúmirigy pulykával és kucsmagombával, tejszínes portói szószban</span><br /><br />A borjúmirigy (magyarul bríznek is szokták mondani, angolul sweetbread) valójában a csecsemőmirigyet jelenti, fiatal állatok torokrészénél helyezkedik el, és ahogy idősödnek ez a mirigy elcsontosodik. Nem olcsó, viszont nagyon finom, általában azt mondják, hogy leginkább a velőre hasonlít az íze, de szerintem egy icipicit a májra is. Franciaországban az <span style="font-style: italic;">haute cuisine </span><span style="font-style: italic;">bourgeoise</span> (nagypolgári konyha) körében mindig is népszerű volt mind a borjú-, mind a báránymirigy, de a <span style="font-style: italic;">cuisine paysanne</span> (népi konyha) régebben nemigen élt vele, a századelőn gyakran előfordult, hogy breton hentesek párizsi turistáknak ajánlgatták a borjúmirigyet grátisz a vásárolt hús mellé. Később jobban elterjedt, de még mindig ritkaságnak számít.<br />Szokták grillezni, sütni, főzni, bundázni, de a tejszínes-kucsmagombás szószban főtt borjúmirigy valami jóféle likőrborral (portói, Madeira) vagy konyakkal bolondítva klasszikus párosítás.<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgW-0HEIfv-3krv-24PEPVQn07IBfbqrYHStHbVGDHZYtDNN4ddh50QRY__PnW9ZJcWAZiwT2pMc2kfsCDhhQ5qWODwHVOmeP9iRLE7kLVR4glHCqNiVxZdmmHYN5y4NYoCa_-jua1h6j8/s1600/IMG_7561_redo.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 318px; height: 400px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgW-0HEIfv-3krv-24PEPVQn07IBfbqrYHStHbVGDHZYtDNN4ddh50QRY__PnW9ZJcWAZiwT2pMc2kfsCDhhQ5qWODwHVOmeP9iRLE7kLVR4glHCqNiVxZdmmHYN5y4NYoCa_-jua1h6j8/s400/IMG_7561_redo.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5763076300754107458" border="0" /></a><span style="font-weight: bold;">Hozzávalók:</span><br /><br />- 2 szép darab borjúmirigy<br />- 2 pulykamellszelet (kb 250 gr)<br />- 50 gr szárított kucsmagomba<br />- 1 salottahagyma<br />- 1 deci portói (plusz egy kicsi a gombához)<br />- 1,5 deci fehérbor<br />- 1/4 liter húsleves alaplé<br />- 1 pohár créme fraiche (tejföl)<br /><br />A borjúmirigyet két órára ecetes vízbe áztatom, majd egy lábosban felteszem főni hideg vízben az első forralásig. Ha kész, kiveszem, megtisztítom, azaz, levágok róla mindent, ami nem odavaló, ez lehet porc, ín, és hártya, hagyom kihűlni, és feldarabolom.<br /><br />Közben a szárított kucsmagombát is beáztatom hideg vízbe, egy kevéske portóival, azt is legalább két órára, a pulykát pedig feldarabolom.<br /><br />Előveszem az öntöttvas lábasomat, és az apróra vágott salottahagymát megfuttatom benne két evőkanál vajon, hozzáadom az aprított gombát, a húsokat, sózom, borsozom, kicsit átpirítom, aztán felöntöm az alaplével és a fehérborral, az egészet összeforralom, majd kis lángra veszem, hozzáadom a tejfölt, a portóit, és nagyon lassú tűzön fedő alatt főzöm 15-20 percig.<br /><br />Stílusosan hercegnő burgonyával (<span style="font-style: italic;">pomme duchesse</span>) tálalom.<br />__________<br />(Kiejtés: ridvó e dand omoríjj e szósz oportó)Mademoisellehttp://www.blogger.com/profile/15435510866199151596noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-2879274798838362767.post-36043550606516916102012-07-08T17:27:00.010+02:002012-07-13T13:10:20.557+02:00Crème de Camembert au vin blanc<span style="font-style: italic;">Fehérboros camembert-krém</span><br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfXqeBMCVdkIaTyQeq4-6oUUamxOY7ZkpBrdbor10IL9BcbtQuqLFbQPKhq5Zqh7MpkRRrLlVJxAyaStI5I8SX3ozU9RRa85k99VzsaHPfavR80wNit7hjniFEhNQUUPuwNScosM4C_ZQ/s1600/IMG_7604_redo.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 400px; height: 251px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfXqeBMCVdkIaTyQeq4-6oUUamxOY7ZkpBrdbor10IL9BcbtQuqLFbQPKhq5Zqh7MpkRRrLlVJxAyaStI5I8SX3ozU9RRa85k99VzsaHPfavR80wNit7hjniFEhNQUUPuwNScosM4C_ZQ/s400/IMG_7604_redo.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5762824446563079090" border="0" /></a>Julia Child könyvével párhuzamosan egy másik kulináris emlékiratot is olvasok, Samuel Chamberlain művét, a <span style="font-style: italic;">Clémentine in the Kitchen</span> címűt. Ez egy amerikai család élményeiről szól, akik a két világháború között 12 évig éltek egy francia faluban egy kiváló szakácsnő - Clémentine - szárnyai alatt, aztán az egészet beleírták egy könyvbe, receptekkel, adomákkal együtt. Nagyon szórakoztató írás, remek receptekkel.<br /><br />Ebben találtam ezt a különleges <span style="font-style: italic;">Crème de Camembert</span>-receptet, amit én is csak most készítettem el először, de azonnal a rajongói lettünk. Szó szerint úgy készítettem, ahogy Clémentine is, úgyhogy csak lefordítom a receptet:<br /><br />Clémentine fogott egy csinos darab <span style="font-weight: bold;">cambembert</span>-t, lehámozta róla a kemény kérget, majd a puha sajtot keverőtálba tette, ráöntött annyi jóféle száraz <span style="font-weight: bold;">fehérbort</span>, hogy ellepje, és így pácolta a sajtot 12 órán át. Az idő lejárta után leöntötte róla a bort, és krémesre keverte öt evőkanál (!) <span style="font-weight: bold;">vajjal</span>, korongot formált belőle, meghempergette durvára tört, frissen pirított <span style="font-weight: bold;">mandulában</span>, és lehűtve tálalta.<br /><br />Az eredmény egyszerűen isteni. Annyit azért ideírok, hogy három evőkanál vaj is bőven elég volt hozzá, de legközelebb csak kettővel teszek majd bele, és még azt is ideírom, hogy a lehántott sajtkéreg sem megy ám veszendőbe, ha odaadjuk a család egyik sajtmániás tagjának, egy pohár vörösbor és friss baguette társaságában, én mondom, hálásabb közönséget el sem tudok képzelni egy sajtmániás férjnél.<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgbYsMZ1wjtyKs3IeusaYA4IY26cB2YYtalFQNYJw1tKXJl8_Q3A8OCWHEUHH2MPG5oQDZxVFavfiPDh4Lg9YFXthnPHtgeZ1sx_LTzvyczcjhUp-vKIzGem77n69eZoKloF6y7WX2nvjA/s1600/cremecamembert.JPG"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 372px; height: 400px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgbYsMZ1wjtyKs3IeusaYA4IY26cB2YYtalFQNYJw1tKXJl8_Q3A8OCWHEUHH2MPG5oQDZxVFavfiPDh4Lg9YFXthnPHtgeZ1sx_LTzvyczcjhUp-vKIzGem77n69eZoKloF6y7WX2nvjA/s400/cremecamembert.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5762824442753091634" border="0" /></a>__________<br />(Kiejtés: krem dö kamember o va[n]bla[n])Mademoisellehttp://www.blogger.com/profile/15435510866199151596noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2879274798838362767.post-44577591677619295642012-07-08T17:10:00.005+02:002012-07-08T22:03:39.610+02:00Revenir, avagy a visszatérés...Nagy csacsiság és bűnös pökhendiség volt tőlem annak idején, alig egy-két éves franciaországi tartózkodás után francia gasztroblogot indítani, jóformán semmit sem tudtam a francia konyháról, se az alapanyagokról, és a főzés tudományában sem voltam egy nagy májer. Most, négy évvel később már tudom, hogy milyen sokat nem tudok, viszont ezalatt az idő alatt kóstoltam, főztem és tanultam annyit, hogy érdemesnek gondoljam egy helyen összegezni az évek során jól bevált receptjeimet a <span style="font-style: italic;">cuisine bourgeoise</span>, azaz a hagyományos polgári konyha világából.<br /><br />Épp Julia Child könyvét - Életem Franciaországban - olvasom, és ez adta meg a végső lökést, hogy újrakezdjem a blogot, bár én soha nem leszek egy Julia Child, azért a főzés nekem is ugyanolyan öröm, és szívesen megosztom másokkal.<br /><br />Átnéztem a régi posztokat, és csak azokat tartottam meg, amiket most is betennék a blogba, kicsit kipofoztam, és ezúton értesítem a Nagyérdeműt, hogy újraindul a La Revue Rose, megújulva, kiglancolva, de nem flancolva.<br /><br />Bon Apetit!Mademoisellehttp://www.blogger.com/profile/15435510866199151596noreply@blogger.com8tag:blogger.com,1999:blog-2879274798838362767.post-68870858137567182712008-03-01T12:34:00.012+01:002012-07-12T02:44:37.963+02:00Poulet au lait et au citron façon Jamie<span style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="font-style: italic;">Citromos-tejes csirke Jamie módra</span></span><span style="font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 0);"><br /><br /></span><span style="color: rgb(0, 0, 0);">Ez sem kimondottan francia étel, hanem Jamie Oliver-féle recept, de nem tudhatjuk, hogy ő honnan vette, szóval ennyi erővel lehet akár francia is. És különben is egy francia főzőcsatornán láttam. És zseniális! Életem legjobb csirkéje.</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 0);"><br /><br />Hozzávalók:</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- 1 szép egész csirke</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- 2 citrom</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- 1 csokor friss zsálya</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- 1/2 liter zsíros tej</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- 1 pálcika fahéj</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- 10 db pucolatlan fokhagyma-gerezd</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- durva tengeri só</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- vaj, olivaolaj</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- sütőpapír (trükk!)</span><br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://www.jamieoliver.com/recipes/meat/chicken_in_milk"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgHZvZeVOFFMBBbdI2Us4ezZ7h8lS-_ALlf-CurWsf_sD9jyQk7MITBEqY2uqlBaRwBGOCUKkbGf34t8L4OzJzfM5PqbvRZW5LKCAAAyyyxnpWrmRmsrkKdRqmbmeR0PdDQN2A6EqM5YJki/s400/p1107_l.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5172739778780341298" border="0" /></a><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0);">A citromoknak csak úgy késsel vastagon levagdosom a héját, és szeletekre vágom, a zsályacsokor szárait is lemetszem egy mozdulattal, majd a leveleket, a citromhéj kis részét és néhány citromszeletet félrerakok, a többi héjat, citromszeletet és zsályaszárat a csirke belsejébe tuszkolom, meglocsolom egy kis olajjal, és alaposan átdörzsölöm sóval.</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">Egy vastag falú öntöttvas edényben (cocotte) olajat és vajat hevítek, és a forró keverékben a csirke minden oldalát hirtelen pirosra pirítom, majd kiemelem az edényből, és kiöntöm belőle a barnára barnult olajas-vajas szaftot.</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">Visszahelyezem a csirkét a kokottba, köréöntöm a tejet, mellédobálom a maradék citromszeleteket, és héjakat, a fokhagymagerezdeket, a fahéjat, a friss zsályaleveleket, és két diónyi darab vajat, majd leszakítok egy nagy ív sütőpapírt, összegyűröm, alaposan bevizezem, majd befedem vele az edény tartalmát, és a 190 fokra előmelegített sütőben másfél óra alatt készre sütöm.</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">A zsíros tej a végén a fokhagyma, a citrom, a fűszernövény közreműködésével illatos túróvá áll össze, a hús vajpuha lesz, és ízletes. Érdemes kipróbálni, mert fantasztikus.</span>Mademoisellehttp://www.blogger.com/profile/09602392530955920762noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-2879274798838362767.post-8193717229097925112007-12-29T12:30:00.006+01:002012-07-12T01:02:11.153+02:00Szkreppelt sütiNem tudom ugyan egészen pontosan, hogy mi a <a href="http://images.google.fr/images?svnum=10&um=1&hl=hu&q=scrapbooking&btnG=K%C3%A9pek+keres%C3%A9se">Scrap<span style="font-weight: bold;">b</span>ooking</a> (vagy ahogy odahaza írják: szkrep), és azt sem hogy mi a célja, nekem kicsit zavaros ez a mostan dühöngő scrap-mánia, de a nők úgy látszik szeretik. Én csak annyit látok rajta, hogy vesznek egy kartonlapot, és annyi fotót, betűt, kacskaringót, virágot és egyéb bizbazt ragasztanak rá, hogy lehetetlen felfogni az alkotás értelmét.<br /><br />Viszont <a href="http://www.scrapcooking.fr/papier.html">Scrap<span style="font-weight: bold;">c</span>ooking</a> már egészen más! Ezek kekszre sütött kacskaringók és virágok, szóval nem pusztán önmagáért való dolog, és nem is olyan átláthatatlan, hanem nagyon is csinos.<br />Már tavasszal is láttam ilyet Párizsban, de nem is tudom miért, akkor nem vettem meg, ám most lecsaptam rá, hazahoztam, és gyorsan ki is próbáltam. Működik:<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfw5mGCD_q80C5Kda34CN6mpR3z16xJ8bbIvvKPa63uKnC9frEIbdt5-o6cBTRVyU6ewSwR9hi7Up5wiifDvH4GgCzQuuRKrA-6dycsCQv1HFSYagUpMUECvfA3TV8dlCuDRNkcXuw2dhE/s1600-h/gcjhz.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfw5mGCD_q80C5Kda34CN6mpR3z16xJ8bbIvvKPa63uKnC9frEIbdt5-o6cBTRVyU6ewSwR9hi7Up5wiifDvH4GgCzQuuRKrA-6dycsCQv1HFSYagUpMUECvfA3TV8dlCuDRNkcXuw2dhE/s400/gcjhz.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5149360525103421058" border="0" /></a><div style="text-align: left;"><div style="text-align: left;">Ez tulajdonképpen nem más, mint egy mintás sütőpapír, ami sütés közben rátetkózza a kekszre a kacskaringóit. Nagyon egyszerű a menete, akármilyen kekszreceptet használhatunk hozzá, épp csak vékonyra kinyújtjuk a tésztát, kiszaggatjuk, és az egyik oldalát egy ecsettel vékonyan bevizezzük hidegvízzel. A vizezett oldalával lefelé a mintás sütőpapírra helyezzük, és előmelegített sütőben kisütjük a kekszeket. A túlsütés nem tesz jót a projectnek.<br /></div><br /></div><div style="text-align: center;"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxXMH7bCLzZJDArCa-K83d2KMRebD3JEQ8oS0WIOgbrITuxW3_ONQ1MmXp0rGA0_rIsA8p1iFftdkVDuD2vIaCd-tsDNpOVgzu46AjeLuWvLSQevv2d8fX8l076i19U0MpXbiLrXsaT98k/s1600-h/DSCN1317.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxXMH7bCLzZJDArCa-K83d2KMRebD3JEQ8oS0WIOgbrITuxW3_ONQ1MmXp0rGA0_rIsA8p1iFftdkVDuD2vIaCd-tsDNpOVgzu46AjeLuWvLSQevv2d8fX8l076i19U0MpXbiLrXsaT98k/s400/DSCN1317.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5149362771371316898" border="0" /></a></div><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjPOFJkLCh80FNgYAP5tJ2wo82EROixRholpB1nYsmBrQ8o4fURqI63NRVyUU8R3GS-MACj8Ous-lwFYxYAx0813SwQlr1uPrF9z6no5rgH6c15rN5A2t9Hp103NkAlQ0lj-XeFUJckuLSj/s1600-h/jhfu.JPG"><br /></a>Mademoisellehttp://www.blogger.com/profile/09602392530955920762noreply@blogger.com18tag:blogger.com,1999:blog-2879274798838362767.post-7667762339312790402007-12-16T18:53:00.014+01:002012-07-12T02:53:18.079+02:00Canelé de Bordeaux à la crème au Calvados<span style="font-style: italic;">Canelé calvadosos krémmel</span><br /><br />Ez a hétvégénk rummal és calvadossal átitatott alkoholmámorban telt, miután pénteken a boltban a tejfölök között legnagyobb megrökönyödésemre szembetaláltuk magunkat egy <span style="font-style: italic;">Crème Normande au Calvados</span> feliratú dobozzal, és mindjárt kettőt is bepakoltunk belőle a kosarunkba.<br />A calvadosban pácolt camembert sajtot jól ismerjük és szeretjük, de calvadossal kevert crème fraîche-t még soha nem pipáltunk. Hazahoztuk, feltéptük a dobozt, és azóta is be vagyunk rúgva, olyan ütős. Aztán még sütöttem hozzá egy tepsi <span style="font-style: italic;">Canelé de Bordeaux</span>-t és a kettő így együtt aztán végleg leterített.<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiP2-pZ6UdyuZrhCk7hE71RQi-_dx3W6tlc3K7IGo7qXxG1H5sjOSoLxbKFC0gvzK9lm5jIE4dIjbowKMuluhTXMY3bN-uNvdaiklxfx8yueea4_dOJvrDJ6H9UhwYoCM9Q280-g0_DegQ/s1600/calvados.JPG"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 400px; height: 182px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiP2-pZ6UdyuZrhCk7hE71RQi-_dx3W6tlc3K7IGo7qXxG1H5sjOSoLxbKFC0gvzK9lm5jIE4dIjbowKMuluhTXMY3bN-uNvdaiklxfx8yueea4_dOJvrDJ6H9UhwYoCM9Q280-g0_DegQ/s400/calvados.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5763997662955302370" border="0" /></a><br /><span style="text-decoration: underline;"></span>A canelé hagyományos francia sütemény, Bordeaux-ból származik, és a két legfontosabb összetevője (a többin kívül) a vanília és a rum. Canelé-t mindenki tud készíteni, hozzávaló formákat fillérekért lehet kapni mindenhol, éppen úgy hozzátartozik a francia gasztronómiához, mint a madeleine, és hagyomány szerint csak akkor lesz tökéletes a canelé, ha egy 5 cm mély és 5 cm átmérőjű kimondottan canelé-hez készült rézformában sütik ki.<br /><br /><span style="font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 0);">Hozzávalók (6-8 db-hoz):</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- fél liter zsíros tej</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- 2 tojás + 2 tojássárgája</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- 100 gr liszt</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- 250 gr cukor</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- 50 gr vaj</span> (+25 gr a kikenéshez)<br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- 2 kupak barnarum</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- fél vaníliarúd</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- csipet só</span><br /><br />A formákat kikenem puha vajjal jóóó alaposan, kézzel, majd cukrot szórok bele, hogy egyenletesen beborítsa a formákat belül (ettől lesz barna a canelé, a cukor rákaramellizálódik a tésztára) és beteszem őket a hűtőbe.<br />A tejet felmelegítem egy lábasban a vajjal és a vaniliával (persze kikaparom előtte, de a héját is beleforralom).<br /><br />Közben a lisztet összekeverem a cukorral, hozzáadom egyszerre a tojást és a tojássárgáját, és homogén tésztát keverek belőlük, majd lassan hozzáöntögetem a vajas-vaníliás tejet, simára keverem, és hagyom kihűlni a tésztát. Ha már kellőképpen kihűlt, kihalászom belőle a vaníliarudat, hozzákeverem a rumot és legalább egy órára a hűtőbe teszem pihenni.<br /><br />A pihenőidő letelte után bekapcsolom a sütőt, és 15 percig előmelegítem 240 fokra, közben a tésztát a formákba öntöm, de nem töltöm meg őket csurig csak úgy 3/4-ig, beteszem a sütőbe, és rögtön leveszem a hőfokot 180 fokra. kb. 60-70 percig sütöm ezen a hőfokon, és akkor lesz tökéletes a süti, ha kívül barnára karamellizálódik rajta a cukor belül viszont ruganyosan puha marad.<br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgzUItjKi6ZNd8rWDDD9rMSvqo3GH04UeM-S2UQGN6B-atBsUL81GImXyR4DO0iACFi50UBzWbl8N_CcbVv_gIuc98rTeWq8i_2ocam39m93bzHZRfm2GJDvl9JqxPgSGYv3qap2G5XZ7w/s1600/IMG_7682_redo.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;width: 400px; height: 331px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgzUItjKi6ZNd8rWDDD9rMSvqo3GH04UeM-S2UQGN6B-atBsUL81GImXyR4DO0iACFi50UBzWbl8N_CcbVv_gIuc98rTeWq8i_2ocam39m93bzHZRfm2GJDvl9JqxPgSGYv3qap2G5XZ7w/s400/IMG_7682_redo.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5763995397402562610" border="0" /></a>Mademoisellehttp://www.blogger.com/profile/09602392530955920762noreply@blogger.com12tag:blogger.com,1999:blog-2879274798838362767.post-74782735394115792262007-12-11T19:18:00.005+01:002012-07-12T01:24:56.819+02:00Pain sans pétrissage version accélére<span style="font-style: italic;">A másfél órás buci</span><br /><br />Igen kérem szépen, jól olvasta. A 12 órán keresztül kelesztett házikenyérnek egy időre befellegzett. Legalábbis az én háztartásomban.<br /><br />Néhány hete egy francia nyelvű blogon, ahol a blogger épp nagy lelkesen prezentálta a mostanában sokak által (<a href="http://larevuerose.blogspot.com/2007/11/kenyr-n-is-kenyr.html">például általam</a>) igen favorizált dagasztás nélküli kenyerét, egy szemtelen kommatoló fennhéjázó modorban kezdett hencegni, hogy "<span style="font-style: italic;">Hja kérem, ez már lejárt lemez! 12 órás kelesztés? Piha! Ugyan, ne töltse itt feleslegesen az idejét a mélyen tisztelt publikum, tessék csak bátran átfáradni az é</span><span style="font-style: italic;">n kis blogomra, mert én, kerem szépen, ugyanilyet tudok mindössze másfél óra alatt.</span>" Nem szeretem ugyan az ilyen arrogáns frátereket, de ha ezzel az volt a célja, hogy felhívja magára a figyelmet, akkor sikerült neki.<br /><br />Azt mondtam magamnak, hogy "<span style="font-style: italic;">Cc-cc-cc, majd </span><span style="font-style: italic;">hiszem ha látom!</span>", és azzal átszörföltem a blogjára. Elolvastam, lefordítottam, felvéstem a receptet egy cetlire, aztán belöktem a fiókba, hogy majd ha egyszer lesz egy unalmas délutánom, akkor letesztelem az ürgét.<br />Végül ma délben kiderült, hogy már egy morzsányi kenyér sem maradt vacsorára, úgyhogy vagy elmegyek boltba, vagy megpróbálom azt a híres másfélórásat. Ha ehetetlennek bizonyul, akkor este még mindig elugorhatok a boltba.<br /><br />Nos, ezennel ünnepélyesen megkövetem azt az ismeretlen urat, mert bár lehet hogy a modorán még akad csiszolnivaló, de hazugságon nem kaptam. Egyszerűen remek kis bucikák születtek a kezem alatt, és csak azt bánom, hogy sehogysem sikerül újra megtalálnom a Nemkedves Úriember blogját, hogy személyesen is tolmácsolhassam végtelen hálámat.<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqqEzloK2wGy6yOgXDisCyUghADl2B-pVJDZ70dES6ZXKy6icL4uw9rUaUDDDGofipC-p59R7G98fE2zgRXMh4ZjpKyDn2c2Me1la7fGbyjMRWgTZusfwD7qUKZ2pmiUu-XkCOonsDU1AI/s1600-h/dkn2.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqqEzloK2wGy6yOgXDisCyUghADl2B-pVJDZ70dES6ZXKy6icL4uw9rUaUDDDGofipC-p59R7G98fE2zgRXMh4ZjpKyDn2c2Me1la7fGbyjMRWgTZusfwD7qUKZ2pmiUu-XkCOonsDU1AI/s400/dkn2.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5142783776949422530" border="0" /></a><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0); font-weight: bold;">Hozzávalók (nyolc db. zsömleméretű bucihoz):</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- 750 gr liszt</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- 1 ek szárított élesztő</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- 2,5 tk só</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- 500 ml melegvíz</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- 100 ml tej</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- 1 ek méz</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><br />Egy nagy keverőtálban (de tényleg nagy legyen) kimértem a lisztet, hozzákevertem az élesztőt és a sót, egy másik tálban pedig összeöntöttem a vizet, tejet és a mézet. A folyékony részleget a száraz részleghez öntöttem, és kézzel alaposan összekevertem kb. egy percnyi turkálással.<br />Egy kis liszttel meghintettem a massza tetejét, lefedtem folpakkal, és másfél órára odaállítottam a meleg radiátor mellé.<br />Egy óra múltán bekapcsoltam a sütőt 240 fokra, és egy vizzel félig töltött mélyebb tepsit helyeztem a sütő aljára.<br />Elővettem két sütőlapot, sütőpapírt szabtam rá, és félretettem.<br />A másfél óra leteltével a nagyar nőtt ragadós tésztát igen-igen erősen lisztezett deszkalapra borítottam, kicsit lapítgattam rajta, és egy pizzavágóval nyolc egyenlő részre osztottam. Minden részt kétszer meghajtottam, és a hajtással lefelé a sütőlapokra helyeztem. Itt gyorsan kell dolgozni, nem tesz jót a tésztának ha sokat nyomogtajuk, tapicskoljuk.<br />A recept nem írta ugyan, de én a biztonság kedvéért még pihentettem őket kicsit egy konyharuha alatt, de épp csak annyi ideig, ami alatt elmostam a keverőtálat meg az eszközöket, és lepucoltam a deszkát.<br />Ekkor aztán az előmelegített sütőben két részletben kisütöttem a képen látható bucikákat mindössze 20 perc alatt.Mademoisellehttp://www.blogger.com/profile/09602392530955920762noreply@blogger.com30tag:blogger.com,1999:blog-2879274798838362767.post-19627942266367393442007-12-11T09:53:00.005+01:002012-07-12T02:49:40.609+02:00Gratin de patate douce<span style="font-style: italic;">Csőben sült édesburgonya</span><br /><br />Ez a post azoknak szól, akik még nem döntöttek édesburgonya-ügyben. Már tudniillik, hogy szeretik-e vagy sem. Ha még nem sikerült egészen megszeretni, én is tudok ajánlani egy alternatívát, amivel talán sikerül belopnia magát a szívekbe, mert szerintem igazán méltó rá.<br /><br />Mi vacsorára szoktuk enni, hideg, viharos estéken. Épp csak megpucolok gyorsan 3-4 nagyobb darabot, felkockázom, a fedeles jénaimba dobálom, majd a mikróban felolvasztok 2 magy evőkanál vajat, amibe aztán fél teáskanál őrült fahéjat és egy evőkanál barnacukrot keverek, és egyszerűen meglocsolom vele a krumplit. 220 fokon lefedve párolom 15-20 percig, aztán fedél nélkül sütöm még 5-7 percig, és már kész is.<br /><div style="text-align: left;">Illatos, édes, puha és krémes.<br /><br /><div style="text-align: center;"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjxO6vu2umkfuIE3rOTC22DDxvu9OssoB4XfJabbPicPblxEdET-8WgoZ8iJRrVlnKLn0F6dWecMJbDg9tJ_dsYjI-Kz9JUuhW-YFXc_gDppEafzsgQdPyJWjz3jjVBCxbYAVGg9i2WoWaS/s1600-h/n%C3%A9vtelen1.bmp"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjxO6vu2umkfuIE3rOTC22DDxvu9OssoB4XfJabbPicPblxEdET-8WgoZ8iJRrVlnKLn0F6dWecMJbDg9tJ_dsYjI-Kz9JUuhW-YFXc_gDppEafzsgQdPyJWjz3jjVBCxbYAVGg9i2WoWaS/s400/n%C3%A9vtelen1.bmp" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5142638954947168674" border="0" /></a><span style="font-size:85%;">This picture is made by <a href="http://idleminutes.com/2006/11/19/pondering-food/">Don West</a></span></div></div><div style="text-align: center;"><a href="http://idleminutes.com/2006/11/19/pondering-food/"></a><br /></div>Mademoisellehttp://www.blogger.com/profile/09602392530955920762noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-2879274798838362767.post-84484097807592838902007-12-10T12:05:00.006+01:002012-07-12T02:42:03.167+02:00Poulet aux 40 gousses d'ail<span style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="font-style: italic;">40 fokhagymás csirke</span><br /><br />Hogy mondtad? 40 gerezd fokhagyma?! Nem lesz sok az egy kicsit?!</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">Ezt én kérdeztem döbbenettől hápogva, amikor egy ismerősöm diktálta a receptet, de az volt a válasz, hogy igen, 40 gerezd fokhagyma kell hozzá, se több, se kevesebb.</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0); font-weight: bold;">Hozzávalók:</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- 1 csirke</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- 40 gerezd hámozatlan fokhagyma</span><span style="color: rgb(0, 0, 0);"> (fontos!)</span><span style="color: rgb(0, 0, 0);"><br />- 2 ek olivaolaj</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- 3 ek vaj</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- 1 ek méz</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- 2 babérlevél</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- zsálya</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- rozmaring</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- kakukkfű</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- só, bors</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- liszt</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- víz</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">Ha van friss fűszernövény, az remek, de ha csak szárított akad, az is nagyon jó lesz.</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">A sütőt előmelegítjük 220 fokra.</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">A csirkét kívül belül jól besózzuk, a közepébe 1 evőkanál hideg vajat és 4 gerezd fokhagymát tuszkolunk, majd a kokottba helyezzük, a két evőkanál olajra.</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">A maradék 36 gerezd fokhagymát mellészórjuk, és mézet csorgatunk rá.</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">Ha friss fűszereket használunk, akkor azokat is a húsra halmozzuk, ha viszont csak szárított van otthon, akkor 2 evőkanál olvasztott vajba keverjük az apróra tört rozmaringot, kakukkfűt, zsályát és a borsot, és az egészet a húsra locsoljuk.</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">Mivel ez a csirke úgy az igazi, ha teljesen hermetikusan lezárt vasedényben sül meg, hogy minden fűszer és a fokhagyma illata és zamata alaposan átjárja, a kokott viszont a legritkább esetben zár tökéletesen, a francia háziasszony úgy segít magán, hogy lisztből és kevés vízből gyorsan tésztát gyúr, hurkává formázza, és az edény szélére ügyeskedve "szigetelést" képez a fedél és az edény közé.</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">Csirkénket lefedve teszük a sütőbe, a hőt 190-200 fokra csökkentjük és a csirke nagyságától függően másfél-két órán át sütjük.</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">Hagyományosan pirított pain campagne-al (rusztikus barna kenyér), s az arra halmozott krémesre sült fokhagymával tálalják.</span><br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhu6_A0xDRE8a0dgdiHezk7OI60LkTj0pOkApomJKm2cJoVLpcOg4r9PS3X-g0CZtVk6pQJcjx5SuPbiKY47j7tcAwJw4_XTtwrlba3Lq_xPm1f6VTPYGZS5wL_lbVTIIq151Cur0aII1OM/s1600-h/kirke2.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhu6_A0xDRE8a0dgdiHezk7OI60LkTj0pOkApomJKm2cJoVLpcOg4r9PS3X-g0CZtVk6pQJcjx5SuPbiKY47j7tcAwJw4_XTtwrlba3Lq_xPm1f6VTPYGZS5wL_lbVTIIq151Cur0aII1OM/s400/kirke2.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5142299369062943090" border="0" /></a>Mademoisellehttp://www.blogger.com/profile/09602392530955920762noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-2879274798838362767.post-62762996052351454102007-12-07T17:04:00.006+01:002012-07-12T02:45:42.370+02:00Carbonnade à la flamande<span style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="font-style: italic;">Sörben főtt flamand marharagu</span><br /><br />Ez nem annyira francia, mint inkább belga étel, de attól még elfér egy francia gasztroblogban is.</span><span style="color: rgb(0, 0, 0);"><br /><br />A marhahús címkéje itt egy kész nekrológ, minden darab húshoz, amit vásárolok, megkapom ajándékba a szerencsétlen állat egész történetét. Rá van írva, hogy hol született, hol nőtt föl, mi volt a hobbija és a kedvenc étele, anyja neve három példányban, majd végül az, hogy hol s mikor végezte be szomorú végzetét szegény pára. Ilyenkor majd' megszakad a szívem, és eldöntöm, hogy örökre vegetáriánus leszek, de akkor megeszem amit a marhából főzök, és máris sutbadobom újdonsült elveimet.</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">Ma egy újabb kokottban főtt fantasztikummal próbálkoztam, fényes sikerrel. Sőt, ha szabad ezt mondanom, máma megalkottam életem legfinomabb étekét.</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" style="color: rgb(0, 0, 0);" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQgkWIRo8NkeOpHjz4cnCQwXyJLtgIsUT7chWP1vJcOGx1YuU7vTvYFl7aBMcCVjDEXolL0h_PQJJur0ip3jYKYkLZEjh4iczxMNCgg3Uccro5_XZQpSQpI9jRHSGYDTZT6U5_n9YO0UIy/s1600-h/dert3.JPG"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQgkWIRo8NkeOpHjz4cnCQwXyJLtgIsUT7chWP1vJcOGx1YuU7vTvYFl7aBMcCVjDEXolL0h_PQJJur0ip3jYKYkLZEjh4iczxMNCgg3Uccro5_XZQpSQpI9jRHSGYDTZT6U5_n9YO0UIy/s400/dert3.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5141267451630471442" border="0" /></a><span style="font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 0);">Hozzávalók:</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- marhahús</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- 1 üveg/doboz sör</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- 2-3 szál répa</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- 1 fej vöröshagyma</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- 2 ek vaj</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- 2-3 szelet kenyér (én pain polkát használtam, mert az nagyon finom, és nagyon aranyos neve van)</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- dijoni mustár</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">- só, bors, őrült pirospaprika</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">Megpucolom, megtisztítom, előkészítem a hozzávalókat.</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">A kokottban 1 evőkanál vajon átpirítom a kockára vágott hagymát és répát, közben a másik evőkanál vajon átpirítom a kb. 2x4 centis darabokra vágott marhahúst, úgy hogy a darabok minden oldalát kissé megkapja a forró vaj.</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">Ezután a húsdarabokat átpakolom a kokottba, és a serpenyőben visszamaradt maradék vajat és hússzaftot felöntöm a sörrel, megkevergetem, és a kokottba öntöm.</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">Sózom, borsozom a kokott tartalmát, hozzáadok 1 teáskanál őrültpaprikát, jól összekeverem, és, most jön a titok, a vékony kenyérszeleteket vastagon megkenem dijoni mustárral, majd a mustáros felükkel lefelé, a kokott tartalmának tetejére helyezem szépen sorban, hogy lehetőleg befedje azt a kenyér.</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">Lefedem, és a közepesnél kicsit alacsonyabb lángon minimum 1 órán át hagyom fortyogni, majd egy húsdarabkát kiemelve ellenőrzöm, hogy kellően átfőtt-e már, és az eredménytől függően főzöm még egy kicsit.</span><br style="color: rgb(0, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">Héjában főtt, majd negyedelt krumplival tálaltam.</span>Mademoisellehttp://www.blogger.com/profile/09602392530955920762noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-2879274798838362767.post-58230039653431990712007-12-02T13:06:00.003+01:002012-07-07T20:56:13.058+02:00Óda a Cocotte-hozMostanában komoly bajban vagyok blogügyileg, ugyanis az a helyzet állt elő, hogy nem tudom bepostolni amit főzök. Egész egyszerűen azért, mert amióta megvettem a <span style="font-style: italic;">cocotte</span>-omat, jóformán semmi mást nem használok, csak a <span style="font-style: italic;">cocotte</span>-omat.<br />Abban sütöm a kenyeret és a pecsenyét, abban párolom a húst és a zöldségeket, sőt még a levest is abban főzöm, és nem tudok betelni a szépségével.<br />Aztán nagy erőkkel elkezdtem tanulmányozni a cocotte-ot, mint jelenséget, és kiderült, hogy nyugodtan bepostolhatom a főztjeimet, mert a jénai az <span style="font-style: italic;">cocotte en verre</span>, a kukta meg <span style="font-style: italic;">cocotte-minute</span>, és ezekben az újkori cocotte-képződményekben "állítólag" ugyanolyan ételeket lehet produkálni, mint A Cocotte-ban, bár bevallom, szerintem ez nem igaz. De azért lehet próbálkozni.<br /><br />Azt hiszem már korábbi postokban is sokat emlegettem a cocotte-ot mint vágyaim tárgyát, és büszkén jelenthetem ki, hogy mióta megkaptam az enyémkémet, minden várakozáson felül bevált, ő lett az én kedvenckém, konyhám királynője. Mit nekem kukta?! Mit nekem dögös jénai?! Van kokottkám!<br /><br />Most gondolom olvasóimban felmerül a kérdés, hogy "mija csuda az a cocotte?! [kokott, fr.]<br />Hát... íme:<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgMwQ1F7LmtDVUtpT8pKFKQrqCzj4WfF5h8ZT-LSWBPdghz_2iADvEPc5P-X0UvmmgLmS72cKdMFGQQwtyaPEXv5MsfVvpnXA2Abegg7DI4U1vJ2adrI-lKhiX4DKo8DIfPJAvrD5n3_y1J/s1600-r/n%C3%A9vtelen.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj00F96NbuTyEi415bg9CPVZf-E6mCG1KWnOT6SpzygTiszhNfDYeX-xfZ-kuLC3f7z4yYk3d1_7amS8uXMudHSr3Icis6PgEmvKWaAGSzODjJdgFUkQnlRVILceSVbTZDrNcxeSjLDcNGi/s400/n%C3%A9vtelen.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5139346098010605218" border="0" /></a><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiNP6jumEokAYZW9fDodKMQ6HcFgmvXCy01-HfCwFaEHvQccwDKe9DEQONMKcmrS3YRLgo7yfbklU8DxeVcOCk65IYwR44eZE58IKH9eiW9NhzI0NoZGwv5RfhSovunXohyphenhyphensi_UG5GevMBu/s1600-r/cocotte_coq_au_vin_big.jpg"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgblcEwuYfqE0oUpyRablev29gj0Vf7H31dJK0A6JBOjnrAbAXEbxMXHRc8Zx1NxHWG1re_FOONG3txC-uMpq0OPjReCr4EWL7Y1sSyBscsAt9Pi-uqDsyEcHQ6yvekVIBi122VPRa7ExcS/s400/cocotte_coq_au_vin_big.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5139346102305572530" border="0" /></a><br />Maga a szó több értelmet is rejt magában, például a csibe vagy a pipi is cocotte, meg a kurtizán is cocotte, de amiről én beszélek, az egy öntöttvas lábos. A klasszikus cocotte ovális vagy kerek, mázas vagy mázatlan, fekete vagy a szívárvány akárhány színében játszó gyönyörűség. A súlya nagy. Eleinte azt terveztem, hogy valamiféle csörlőmasinát fogok a sütő elé szerelni, amivel majd be és kiemelem a drágámat, de mostanra már szépen megizmosodtam. Használható tűzhelyen és használható sütőben. Bír ez mindent. Az elektromostűzhely, a gáztűzhely, vagy a kerámialap meg se kottyan neki, a sütőt meg kimondottan kedveli, 250 fokon is boldogan rotyog. Ez az az ősi lábos, ami minden egyes francia háztartásban megtalálható, általában több példányban és méretben, és ez az az ősi lábos, ami a kukta anyukája.<br />A francia eredetű nemdesszert receptek hetven százaléka így kezdődik: végy egy cocotte-ot, melegíts fel benne egy evőkanál olajat, és... pakolj bele minden földi jót, aztán tedd rá a fedőt, és feléje se nézz egy órán át, mert ebben úgysem ég le semmi. Egyszerűen nem ég le benne semmi.<br /><br />Van kérdés?Mademoisellehttp://www.blogger.com/profile/09602392530955920762noreply@blogger.com15